Te olyan fontos vagy szamomra hogy eletem egy resszet azzal toltom hogy rad figyelek, osszeeskuvok ellened, megbizok valakiket valamire hogy jol odamondjanak neked....
Mikor lohndinner voltam Becsben, tudod nem mindenki kezdi szervezetektol biztositott bemelegitett helyen az uj eletet ,mar mindjart hazanak nevezett jobb helyen-ubi bene ubi Patria elv alapjan-akkor a sarkon citerazott egy echt Wiener-nek beoltozott orehgur,termesztesen lodenve es madartollas hozzaillo kapalba akinek volt egy kis feher barna foltu korcs kutyaja.
Nos hoyg kulon terningezte-e ot vagy sajat xenofob kutya erzeseit gyakorolta,de minden este az apropenz megszamlalasa utan,megallt a szalloda ajtajaba,mar akkor automatiksuan kinyilt az ajto ,eljott a terem kozepeig, ha ott voltam szep zold pittykegombos lohndinner uniformisomba,szornyen ugatni kezdett,a fullei egyszerre eloredoltek,ranyultak gyuloletet sziporkazo kis szemei fole (a lodenes nepi traktusba oltozott koldus-zenes meg kint allt az ajto elott,a porazzal a kezeben..) majd megfordult (bokaharapasra nem mereszkedett ) es megelegedetten elahgyta a szalloda fogado termet.
Mind a ketten elegedetten mentek el,mintha psihesen kompenzaltak volna az egsz napi megelhetesi allazatot , alkalmazkodasi kenyszert.
A kutyus nem vagyok biztos mert nem vagyok kutya psihologus-biztosan konyebben fejezhette be a napot,igy,kiugatva magat.
Elkepzeltem hogy hianyozhattam neki mikor mar nem talalt ott.
Az oreget evekmultan meg egyszer lattam a Stephan Kirche mellett egy uj kutyaval.Az csak semlegesen nezett ram, az oreg mar nem latott a nagyon eros szemuvegen keresztul csak megkoszonte azt a par schillinget,mintha nem lettem volna valaha elete lefolyasanak egyik fontos pontja.
Nem tudom hogyan jutott ez most eszembe... |