Hosszú Gábor a pálosok által használt rovást nevezi általános magyar rovásírásnak, megkülönböztetve azt a székelyek ősi írásrendszerétől:
A PÁLOS ROVÁSÍRÁS
1. A kétféle magyar rovásírás
A középkori magyar egyház kiterjedten használta a rovásírást. Középkori leírásainkból sokáig csak az ún. székely rovásírást ismertük, mert elsősorban Erdélyben, a székelyek használták a rovásírást, s használják mind a mai napig, persze csak mint kiegészítő írást. Azonban ahogy elkezdtek a régmúlt leplei fellebbenni, úgy bontakozott ki az Árpád-kor rejtelmes századaiból egyre több rovásírásos emlék, amelyet nem lehet a székely rovásírás előfutárának tekinteni. Ez a rovásírás sokkal közelebb áll a türk rovásíráshoz, mint a székely. Mivel legtovább a pálos (és részben a jezsuita) szerzetesek használták, ezért ezt pálos rovásírásnak nevezzük.
Ma már a szakirodalom egyre általánosabban elfogadja a kétféle magyar rovásírás létét. Az elsőt „székely (rovás-)írás”-nak vagy középkori elnevezéssel „hun”, „szkíta”, „régi magyar írás”-nak hívják. Püspöki Nagy Péter meghatározása szerint pedig „Kárpát-medencei lineáris A” a neve [5]. A pálos rovásírást nevezik „türkös”- vagy „pilisi”- vagy „lineáris B”-nek is.
A magyar történelemben a székely-rovásírás maradt fenn élő használatban, a pálos rovásírást használók jobban ki voltak téve a török korszak viharainak, ezért annak a használata megszakadt. Ennek alapján a manapság rovásírással foglalkozók mind a székely rovásírást használják.
2. A pálosok
A pálosok rendjét Boldog Özséb alapította. A magyar pálos rend a középkori magyar állam egyik legbiztosabb tartópillére volt. A pálos rend fénykorában egész Európára kiterjedt, de a központja Buda mellett volt, s minden hatodik évben minden egyes pálos kolostor küldöttének be kellett számolni itthon a kolostor életéről. A világ minden pálos szerzetese, függetlenül attól, hogy hol lakik, a rendbe való belépéssel magyarnak számított [3]. A pálos rendet különösen támogatta Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király.
Érdekes színfolt a magyar pálosok történetében a dél-amerikai szereplésük, amelyre minden magyar méltán büszke lehet. Az Encyclopædia Hungarica [2] szerint Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig eljutottak (mai országneveket használva természetesen), ahol szembekerültek Pizarro és katonáival, akik kegyetlenkedtek az inkákkal szemben. Mivel a magyar szerzetesek zavarták őket, ezért kisebb szigetekre igyekeztek a szerzeteseket áttelepíteni. A magyar pálosok eme üldöztetésük idején egymás közti levelezésükben az otthonról hozott rovásírást használták. Ezen írás jellegzetessége, hogy balról jobbra haladt.
A magyar pálosokról még 1559-ből is vannak emlékek Dél-Amerikában. A pálosok számára végzetes volt a török hódítás, hiszen így a bázisukat, a független és erős magyar államot veszítették el. 1551-ben meggyilkolták a rend legismertebb tagját, Martinuzzi („Fráter”) Györgyöt, egyidejűleg a bécsi udvar bizalma is megrendült a pálosokban. A dél-amerikai pálosoknak 1560. táján veszett nyoma. Helyüket spanyol szerzetesek és később közép-európai Jézus társaságiak (jezsuiták) vették át. Közöttük volt 20-30 magyar jezsuita is. Legtöbbször ők is a pálos rovásírás jegyeivel rögzítették azokat a szövegeket, amelyeket titokban akartak tartani [2].
A pálos rovásírást még a XVI. században is ismerik Magyarországon [9], s csak később merült a feledés homályába.
3. A pálos rovásírás fennmaradt emlékei
a) Áttekintés
- a tászoktetői rovás [9]
- a körmöcbányai rovásemlék [9]
- a pécsi rovásemlék [9]
- a dálnoki rovásemlék [9]
- rovásgyűrűk feliratai [9]
- a felvidéki felsőszemerédi római katolikus templom 1482-ből származó két különböző rovásfelirata [4]
- a homoródkarácsonyfalvi kőrovás [1]
- a bonyhai kőrovás [1]
- a Pedra da Gavea-i sziklán talált feliratok [7]
- a bodrogkeresztúri aranylemez [1]
- az egri székesegyház romjaiból előkerült rovás [1]
- az Óbudán talált emlék [1]
- a Szent István-i törvények szövegében talált emlék [1]
- Domonkos-torony, Budavár [6]
- A Cerro Pelado barlang rovásfeliratai Mathieu szerint [2, 11]
- 1576-ból származó brazíliai rovások [7]
- további dél-amerikai rovások Fehérné Walter Anna szerint [8]
- a parajdi rovásemlék [9, 10] (nem bizonyított a hitelessége)
- a Vinland Map felirata [2]
- a svájci Anniviers-völgyben talált rovásfelirat [4]
- Zakariás János perui levele [2]
 b) Dél-amerikai emlékek
A pálosok feljegyzéseinek nagy része később hazakerült, s ezekből származik a Vinland Map nevű térkép, amelyen rovásírásos emlékek találhatók.
Az első dél-amerikai egyetemen, Limában a Szent Márk Egyetemen 17 évig matematikát tanított Bér János magyar Jézus társasági tanár, aki 1745-ben magyar pálosok nyomait fedezte fel [2]. Naplójában beszámolt arról, hogy az egyetem könyvtárában nagyszámú magyar vonatkozású könyvet talált, köztük rovásírásos jegyzeteket is.
1910-ben fedezték fel a Cerra Pólilla nevű röghegységben (amely nevét a paulillákról, vagyis a pálosokról kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket az ott élő pálosok rajzoltak fel.
c) A felsőszemerédi felirat A pálos rovásírás egy korai emléke maradt fenn a Felvidéken, a mai Szlovákia lévai járásában fekvő Felsőszemeréden, ahol a római katolikus templom oldalfalában található gótikus kőportálén Mayer Mária és Püspöki-Nagy Péter egy betűösszevonásos (ligatúrás) magyar rovásírásos szöveget talált. Ez a szöveg balról jobbra írt, pálos rovásírás szerint. A szöveg elején középkori írásmódú arab számokkal található a felirat keletkezésének éve: 1482.
d) A svájci Anniviers-völgyben talált rovásfelirat
Svájcban található egy völgy, amelynek lakói magukat Attila hadseregéből leszakadt 20-30 hun harcos leszármazottainak tarják. Hagyományaikat átörökítették, s az általuk használt földrajzi és családnevek nagyon sok régi magyar szót őriztek meg. Például (ottani kiejtéssel, de magyar helyesírás szerint leírva) Vizsoly, Penszék, Luk, Návaszék, Kalló, Barma, Náva települések nevét. Ottani családnevek: Bertó, Barca, Kálló, Barna, Finek, Zeno, Nelli, Salamin, Ruas. Az utolsó azonos Attila nagybátyjával, aki 432–434-ig uralkodott a Kárpát-medence központú Hun Birodalomban.
Sokan kutatták ezt a helyet, az egyik legkiterjedtebb kutatást Kiszely István professzor vezette, s egy Penszék nevű helységben (hivatalos neve: Pinsec) találtak egy házat, amelyben egy XIII–XIV. századi rovásírásos felirat látható [4].
A felirat megfejtése nem ismert, azt se tudjuk, hogy pálos vagy székely feliratról van-e szó, de azt bizonyítja, hogy rovásírásunk valóban ősidők óta része volt műveltségünknek, s nemcsak egy vékony réteg ismerte, hanem a rovásírás ismerete a közemberek, az egyszerű harcosok körében is elterjedt volt.
4. Irodalom
[1] Libisch Győző íráskutató, személyes beszélgetések; Bp., 1996–1998
[2] Encyclopædia Hungarica, 27–28., 318. o.
[3] Árva Vince atya, pálos rendi szerzetes, személyes beszélgetések; Bp., 1998
[4] Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig; Antológia Kiadó, Lakitelek, 1994
[5] Simon Péter: A székely írás eredetéről – Bronzkori magyar írásbeliség – Írástörténeti tanulmányok; szerk. Varga Géza, Bp., 1993
[6] Andrássy Kurta János gyűjteménye
[7] Molnár Gábor: Négyen a vadonban; Móra, Bp., 1966
[8] Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig I–II.; Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1975
[9] Libisch Győző: Egyház és rovásírás; Napjaink, 38–39. o.
[10] Libisch Győző: A parajdi kőrovás; Napjaink, 41–42. o.
[11] Mathieu közleménye a Cerro Pelado barlang rovásfeliratairól
Forrás: http://www.geocities.com/rovasiras/cikkl/a_palos_rovasiras/a_palos_rovasiras.htm .
Megjegyzések: A Hosszú Gábor összefoglalójában szereplő Vinland-térkép egyike a közismert hamisítványoknak. Kár volt a cikk hitelét ezzel rombolni. Ráadásul még az sem derül ki az idézetből, hogy a térkép a maga nemében egyáltalán nem egyedülálló, hiszen a normann hajóutak kutatói több hasonló Vinland-ábrázolást is vizsgálnak. Ezt a szóban forgót állítólag az esztergomi prímás palotájában találták a II. világháború vége felé, amikor a Viking SS kötelékei a városból kivonultak. Stegena Lajos térképész a História c. folyóirat 1995. évi 5–6. számában részletes leírást adott a térképről. Kifejti itt, hogy ez a tussal vagy barna tintával feltehetően XVIII. századi papírra rajzolt mappa silány utánzata Thord Thorlaksson izlandi püspök XVII. századi térképének, ami maga is Sigurd Stefansson 1570-es keltezésű ábrázolása alapján készült. A Stegena által közölt térképekről világosan leolvasható, hogy a magyar variáns feltünteti Vinland megközelíthetőségének útvonalát „Hoyerweg” jelzéssel, ami az angol hoy ’teherszállító csónak’ és a német Weg ’út’ szó egybefűzése lehet. Új vonása a térképnek elődeihez képest, hogy a Baffin-földtől északra megjelöl egy Maegtjaland nevű helyet, amely Orosius történeti művében előfordul, és a magyarokra vonatkoztatható, valamint hogy Grönlandra egy, Amerikába pedig két York nevű települést helyez el. Az Atlanti-óceánra magyar rovásírással a „tengar” szót írták, a térkép szélére pedig angol kifejezéseket vegyítve mesterséges nyelven rövid kísérőszöveget biggyesztettek, újfent Orosiusra utalva. Végül a cartouche tökéletesen meggyőzhet bennünket, hogy újabb kori hamisítvánnyal állunk szemben. Itt ugyanis hibás latinsággal a nagyszombati egyetemet és az 1599-es évet tüntetik fel, az említett intézmény azonban ekkor még nem létezett, és soha nem hívták Universitas Hungaricának. A pajzsdíszt övező rajzolatok is anakronisztikusak és komolytalanok: halálfejek, kígyók, evezőlapátok, kardok és keresztek, valamint egy karavella, amely egyáltalán nem emlékeztet a vikingek knarjaira. (A tények ilyetén ismeretében kissé meglepő, hogy egy amerikai gyűjtő állítólag 50 ezer dollárt ajánlott a Budapesten élő tulajdonosnak, Szepessy Gézának a térképért. Leif Eirikson és nevelőapja, a Vinlandnak is nevet adó Tyrkir legendája egyébként történetileg hiteles. A leírások és személyneve alapján az is valószínű, hogy ez a Tyrkir türk harcos volt. Semmi rendkívüli nincs benne. De ezzel kapcsolatban még egy rovásírásos olvasatról tudok: a Kanadához tartozó Új-Skócia félszigetén, Yarmouth városka mellett találtak egy 181 kilogrammos homokkövet 1812-ben – jelenleg a helyi múzeumban őrzik –, melynek feliratát 1984-ben Szilva Lajosné székely rovásírásként olvasta el. A hírek szerint meleg hangú gratulációt kapott érte a Pesten székelő kanadai nagykövettől…)
|
