|
|
|
|
 |
gacsat
 2006-06-09 08:46:46
|
872
|
| 1901-ben. |
|
|
|
Tiszteletes úr
2005-09-23 18:57:36
|
111
|
XY: nomád eleinknek bizonyíthatóan nem volt igényük se az írásra.
Zutymó: Azért azt tényleg elmagyarázhatnád itt, hogy az avaroknak miért lehetett rovásírásuk, a velük gyakorlatilag azonos kultúrájú magyaroknak meg miért nem...
Tiszteletes úr: Gyermekeim! A szlávok apostola, az általatok is ismert Cirill (akit Konstantinnak hívtak) legendájában világosan le van írva, hogy amikor a szlávoknak még nem volt írásuk, akkor a magyarok és az avarok már a saját írásukat használták az egyházi szertartások során. Ez a Cirill kétszer is találkozott magyarokkal, fogadta őt valamelyik magyar király is, azaz ismerte a magyar viszonyokat. Írástörténeti érdeklődése is volt, hiszen ő tervezte az első szláv írást. Tehát nyugodtan készpénznek vehetitek azt, amit állított a 800-as évek végén.
A finnugrászok persze nem verik dobra ezt az adatot. Vékony Gábor is ismerte ezt (beszélgettünk is róla), de az írásaiban úgy tett, mintha nem létezne. Sőt, volt képe azt állítani, hogy a két közös betűt mi vettük a Cirill által később alkotott glagolitából.
Azaz nem árt, ha tudjátok, miről is beszéltek. |
|
|
|
Törölt nick
2005-09-23 10:19:21
|
24
|
Itt a Sebestyén könyv ismertetője:
Sebestyén Gyula (1864-1946) Rovás és rovásírás című könyve először 1909-ben jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában. A nagy tekintélynek örvendő szerzőt összefoglaló műve megírására a Magyar Nemzeti Múzeum kérte fel azután, hogy a XX. század elején országos méretűre duzzadt az a botrány, amely ,,egy Tar Mihálynak nevezett földműves" által hamisított rovásírásos felirat körül robbant ki. A botrányt követően sokan még az igazi rovásírásos emlékek valódiságát is kétségbe vonták. Sebestyén Gyula közel százéves munkája tudományos alapossággal mutatja be, miként használták széles körben a rovást számok és tulajdonjegyek rögzítésére...
Felhívom a szíves figyelmedet, hogy ezt a Tar Mihályt a mai rovásírásbiznisz haszonélvezői hiteles forrásként, és a rovásírás igazi apostolának állítják be.
|
|
|
|
Törölt nick
2005-09-23 09:59:09
|
20
|
Nem lehetne a személyem agyagbadöngölése helyett a konkrét témára összpontosítani? Vagy kezdjek én is személyeskedni?
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2005-09-23 09:57:03
|
18
|
Íme egy fárosz-szerűen világító hozzászólás a pajzstopikból:
Hawkeye válasz | megnéz | könyvjelző 2005.06.01 22:27:21 (7538)
Hát mondtam én egy szóval is, hogy avar rovásírás nem volt? Sőt, tőlem lehetett az avaroknak, a gepidáknak vagy a longobárdoknak akár villanyírógépe is. Bár azt fel nem foghatom, hogy miért nyírták volna a villáikat...
Viszont nomád eleinknek bizonyíthatóan nem volt igényük se az írásra.
...
Azért azt tényleg elmagyarázhatnád itt, hogy az avaroknak miért lehetett rovásírásuk, a velük gyakorlatilag azonos kultúrájú magyaroknak meg miért nem... Bár ahogy elnézem, később kiderült, azt sem tudtad, hogy az avarok ugyanolyan sztyeppei nép voltak mint a magyarság. Azt hiszem, ilyen kevés történelmi ismerettel felvértezve nem is nagyon lehet érdemben nyilatkozni a kérdésről.
A pajzstopikban azt írtad valakinek, meglepődne, ha tudná, milyen sokat tudsz a témáról. Akkor ideje lenne itt előhozakodni ezzel a tudással. Vagy az az óriási ismeretanyag mindössze a 3. hozzászólásban elsütött modern mítoszt takarja?
...
Más. Sebestyén Gyula 1909-ben adta közre Rovás és rovásírás c. művét. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
