Keresés

Meddig terjed egy város határa, van-e és milyen hatáskörű fennhatósága lehet a nem városi jog településekre, amelyekkel szomszédos, ill. egy civitas peregrinába tartozik - ha egyáltalán beletartozik a más jogállása miatt - , ill. egy provinciában vannak.

A római közigazgatásban a város - colonia -  határa akkora volt, mint ma egy megye (territorium). Igy a város irányitása alá tartozott minden egyéb, alacsonyabb rangú település, az utolsó tanyáig bezárólag.

Igy pl. egy távoli faluban is élhetett egy teljesjogú pl. savariai polgár, a polgárjog minden előnyével együtt, és élhetett Savariában egy falusi is, polgárjog nélkül.

Ill. továbbá azt is tudjuk, hogy a katonai közigazgatás és a polgári közigazgatás nem azonos, noha átfedések egyértelműen vannak, a táborok területe településtől független katonai irányítás alatt állt-e, vagy sem. A tartományi adminisztrációban is ott vannak a katonai ranggal bíró, de nem csak katonai feladatokazt ellátó emberek, a polgári adminisztrációról (önkormányzat) a vezető tisztségviselőkön kívül pedig semmit sem tudunk - én legalábbis -, lehet persze, hogy akkor nem kellett adóellenőrnek vagy egy közmunka-főelőadónak titkárnő és lótifuti segéd.

A polgári közigazghatrás a katonai UTÁN következett, rangsorban a katonai helytartó, a procurator megelőzte a polgári helytartót. Igy katonai helyzet esetén felülbirálhatta a polgári helytartót, de amúgy nem folyt bele aktivan  a polgári közélketbe.

Itt Pannoniábanm, aquincumban meg különösen, a polgári önkormi egy disz volt, aedilisi meg más római tisztségeket gyakran latinul nem is beszélő kelta notabilitások töltöttek be. Általábanaz ilyen távoli, barbár provinciákban a közigazgatzás legjelentősebb embere a scriba, az irnok volt, aki nem csak latinul tudott, de még irni-olvasni is! :)

Hirtelen túl sok minden kavarog a szivacsos agyvelőmben, muszáj lesz utánna nézzek a rég olvasott irodalomban a dolgoknak, mert nem szeretnék felelőtlenül hülyeségeket beszélni. A hadtörténet amúgy nem igazán az erősségem, mondhatni pacifista vagyok.

Panónai fennállásának ideje több korszakot is átfog, ezért nem szerencsés általánosságokban beszélni olyan dolgokról, amelyek bizony az egyes periódusokban igen sokat változtak, s jellemzőjük más-más volt a különböző időszakokban. Pl. milyen státusza volt a harcosnak. Ezzel kapcsolatban van  egy nagy adósságom magammal és a "tudománnyal" szemben, mert lusta voltam utánnajárni egy problémának, ami hajdan megoldatlan volt. Nem tudom jutottak-e már ez ügyben valamire a kutatásban illetékes urak-hölgyek azóta, nem kísértem figyelemmel a szakirodalmat. A probléma lényege az, hogy miért állítanak ki diplomát (olyan okiratot, amelyben a segédcsapatban szolgált katona végkielégítésként megkapja a római polgárjogot) a szolgálatát letöltött harcosnak azután, hogy a const. antininianaval a birodalom összes nem cR, de szabad, helyi polgárjoggal rendelkező lakosa (peregrini) már megkapta azt. Kb. 15-20 ilyen diploma (diplomata militaris) ismert a több száz, 212 előtt kiadott, ismert funkciójú diploma mellett.

Úgy gondolom, szintén nem egészen tisztázott kérdés a közigazgatás területi és hierachikus rendszere. Meddig terjed egy város határa, van-e és milyen hatáskörű fennhatósága lehet a nem városi jog településekre, amelyekkel szomszédos, ill. egy civitas peregrinába tartozik - ha egyáltalán beletartozik a más jogállása miatt - , ill. egy provinciában vannak. Ez azért vetődött fel bennem, hogy a különböző, egymáshoz közeli táborok egy közigazgatási helyhez tartozhattak (mint ahogy Aquincum is számos, névvel ismert, táborral rendelkező település szomszéfja), vagy teljes önállósággal bírtak. Ill. továbbá azt is tudjuk, hogy a katonai közigazgatás és a polgári közigazgatás nem azonos, noha átfedések egyértelműen vannak, a táborok területe településtől független katonai irányítás alatt állt-e, vagy sem. A tartományi adminisztrációban is ott vannak a katonai ranggal bíró, de nem csak katonai feladatokazt ellátó emberek, a polgári adminisztrációról (önkormányzat) a vezető tisztségviselőkön kívül pedig semmit sem tudunk - én legalábbis -, lehet persze, hogy akkor nem kellett adóellenőrnek vagy egy közmunka-főelőadónak titkárnő és lótifuti segéd.

Megválaszolatlan kérdésem van még, de azt hiszem egyszerre ez is bőven elég.

Sajálatos módon Póczy legutóbbi könyvét nem olvastam, bár már régen is fenntartásokkal kezeltük egyik-másik kijelentését, ill. publikációját, bár az is megeshet, hogy csak nekem nem tetszett a stílusa. Azért nem akarom kétségbe vonni munkásságát és írásainak megalapozottságát, hoszen lényegesen kevesebb az ismeretem a tárgyalt területről, valószínűleg ez egy részkérdésre visszamenő előítélet a részemről.