Melyik Aquincum-ról van szó ? A katonai táborról és az aköré telepedett kiszolgáló népek városáról, vagy a tőle kb. 4-5 km-re lévő polgárvárosról ? Mert szerintem nem mindegy.
( Lévén szombathelyiként Savaria alapítása és továbbélése elsőrendő kérdés számomra, így a vele egykorú pannóniai erődítések, katonai telepek, illetve a kimondottan KOLÓNIÁS városok is az érdeklődési körömbe tartoznak).
Kedves najahuha!
Póczy kontinuitás elmélete a Katonavárosra vonatkozik, tekintve h ott találtak néhány kunyhómaradványt - az egykori római temető helyén......
Ismereteim szerint Aquincumban csak a katonai tábor volt római mintára tervezett. A köréje épült város, illetve a tőle távolabbra elhelyezkedő város utólag kapta meg a tartományi székhelyi státust, így a város alapítása és elrendezése sem követi a standard római mérnöki terveket.
Úgy van, az erődiotmény köré épült Cannabae - mint neve is mutatja - eredetileg barakkváros volt, ami idővel normál, kőből épitett településsé vált.
A katonai tábor kiürítése után feltételezhetően a körötte nyüzsgő város élete is átalakult, megtorpant, hovatovább lakosai közül aki tehette átköltözött a polgárvárosba, amíg még lehetett.
Ez viszont téves. A polgárváros már bizonyosan elpusztult, lakatlan volt már a későrómai korban. Ha elképzelhető bármiféle továbbélő lakosság, az csak a római erőd falai között, esetleg.......
Mint valahol olvastam, a vele szemben lévő dunai túlparton is volt egy kisebb (mint általában minden nagyobb római határerődítménnyel szemben) barbár (értsd ezalatt most a NEM RÓMAI BIRODALOMHOZ TARTOZÓ) erődítményszerűség, illetve tábor, ahonnan egyezményes napokon átjártak üzletelni Aquincumba..
Pesti oldalon két tábor volt, az Árpád-hid helyén lévő révet biztositó TRANSAQUINCUM, és a pest révet biztositó CONTRA AQUINCUM a mai Március 15. téren.
Az erődök a Barbaricumban voltak, de a helyőrségük természetesen római volt. A szarmaták az áéllataikat a Cannabae közepén, a légióstábor falai tövében kiépitett vásártéren értékesitették a rómaiaknak.
A Birodalom széthullásával a fenti városok jelentősége is megszünt, az elit és a nívósabb kereskedő és iparosréteg időben elköltözött, a középszintű kereskedők és iparosok pedig a külterületekről beszivárgó idegen és jobbára nincstelen "újtelepesek" , illetve a HUN presszióban begyűrűző barbár támadások miatt kénytelenek menekülni. Ezt Savaria példáján tudnám érzékeltetni: a római alapítású kolonia jobb napokat megélt 40 ezres lakossága a Kr.u. 380-390-es évektől folyamatosan csökken, majd a 400-as évek elején már 2-4 ezres lakossággal lehet csak számolni egy 600-500 méteres , fallal körülvett városban.. Vagyis a folyamatos pusztulás és enyészeté a város még az avarok idejéig is.
Jól összefoglalod a dolgot, de Aquincum azért nem maradhatott fenn még annyira sem, mint Savaria, mert határváros is volt, és 425-ben kiűritették a rómaiak.
A későrómai korban egyébként Aquincum már az egykori Alsó-Pannonia Drávától északra fekvő területeiből kialakitott Valeria provincia KATONAI székhelye volt. A tartomány POLGÁRI közigazgatása ekkor Pécsett volt.
| 
