|
|
 |
benőbéka
2005-09-21 13:16:31
|
2
|
Na, megebédeltem :) Szóval Hápi úgy került hozzánk, hogy kikelése után egyedül ő maradt életben a fészekaljból, és a gazdái betették a kotlós frissen kelt csibéi közé. A tyúknak ez nem tetszett, ezért nagyon elverte szegényt - nagy, hasított sebek voltak a hátán és a fején, tiszta terminátoros lett :(( A gazdaságban nem törődtek a gyógyításával, mi pedig megsajnáltuk. Olyan kis szerencsétlen volt, és úgy örült, mikor kivittük a fűbe, és megúsztattuk egy tál vízben :)) Csirketápot, kukoricadarát, apróra tépkedett pitypanglevelet és egyéb gizgazokat kapott, mellette paradicsomot, barackot, dinnyehéjat, paprikacsumát - szóval mindenféle növényt. Mindig volt előtte tiszta víz, erre a táp miatt is nagy szüksége volt. Egy rongyokkal kibélelt nagy lavórban lakott velünk a 4.-en, a konyhában :) Ha tudta, hogy a közelben vagyunk, de nem látott minket, akkor némakacsaságát meghazudtoló módon igen nagy hangerővel sipákolt, amíg látótávolságba nem kerültünk. Ha otthonhagytuk, akkor eleinte sokáig kiabált, de később, ha nem volt mozgás a lakásban, akkor csendben maradt. Sötétedéskor szépen elaludt magától, reggel pedig hamarabb ébredt ugyan, mint mi, de elvolt, amíg ki nem mentem hozzá. Ebédidőben minden nap hazamentem, kitakarítottam a helyét, kicseréltem a vizét. Naponta levittük sétálni az egykori játszótérre (ma már senki sem használja) – itt úgy követett minket, mintha madzagon húzós játékállat lett volna, csak úgy szedte a kis tappancsait a magas fűben :))) Megevett mindenféle bogarat, hangyát szedett, gyűjtöttünk neki apró csigát (össze kellett törni, úgy ette meg), és idővel megtanult legelni is, addig tépni kellett neki a pitypanglevelet pl. Mondanom sem kell, épületes látvány lehettünk, amint egy sipákoló kiskacsával a nyomunkban, földre szegezett tekintettel baktattunk a fűben csigákat és hangyabolyt keresve :))) A környékbeliek jól szórakoztak :) Mikor már kb. 1 hónapos volt, kivittük a faluba egy ismerős nénihez, ott élt a baromfiudvarban 2 hónapig. Kedvencként bántak vele, nagyon szerették, de mikor megerősödött, és szép, nagy gácsérrá növekedett, elvittük egy állatotthonba, mert a lakásban már nem tudtuk biztonságosan tartani, nem igazán mutatott hajlandóságot a szobatisztaságra sem, és nem volt egy olyan ismerősünk sem, akire nyugodt szívvel rábíztam volna a nevelt gyerekemet. Ennyi a sztorija – a menhelyen nagyon örültek neki, fajtársakat is kapott, és vicces frizurát meg álarcot növesztett :))) Ő lenne Hápi:
|
|
 |
Kauthar
2005-09-21 12:33:47
|
1
|
| Az enyem allandoan csipogott, meg almaban is, allitolag ez nem volt baj, mert keresi a mamajat...nem tudom. varom, hogy irj!:) |
|
A hozzászólás:
 |
benőbéka
2005-09-21 11:55:35
|
0
|
Szia :) Tavaly 2 napos korától nevelgettünk otthon egy némakacsafiókát, aki azóta hatalmasra nőtt, de már nem lakik velünk. Most el, de ha visszajöttem, írok róla :) |
|
Előzmény:
 |
Kauthar
2005-09-21 11:52:17
|
-
|
Kaptam egy kiskacsat a mult heten, nagyon megszerettem, de sajnos tegnap elpusztult:((( Nem tudom, mitol, en csinaltam valamit rosszul vagy beteg volt...nagyon szeretnek meg egyet, nem is hittem volna, hogy egy ilyen pici madarban ennyi ragaszkodas lehet, hianyzik, ahogy mindig szaladt utanam:( (azt hitte, gondolom, hogy az anyja vagyok:))
A parom szerint le voltak vagva a szarnyai, ezert halt meg (1-1,5 centis szarnykezdemenyei voltak, azt hittem, ez ilyen picin normalis), masok azt mondjak, ne vegyek kacsat, mert egy gyerek kacsanak szuksege van a mamajara es nelkule igy is-ugy is elpusztul, meg azt is, hogy allando meleg kell neki (ez lehet, hogy igaz, mert mindig reszketett), amit nem lehet biztositani, illetve hogy egy kacsa belehalhat a maganyba, nem szeret egyedul lenni, stb...Namarmost azert ezek az emberek nem "kacsaszakertok", itt meg, ahol elek, nem tudok semmifele konyvet beszerezni roluk, gondoltam irok ide, hatha valaki megerositi/megcafolja az infokat-vajon erdemes egy uj kacsat hozni a hazhoz? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|