|
|
 |
cyprus_people
 2005-08-31 17:58:51
|
189
|
Vagy kettős vallása volt?"
Valószínű, mint Gézának István apjának!
Bár neki az egyik fele pogány volt, míg a másik keresztyén... |
|
|
|
Qedrák
2005-08-30 14:18:52
|
187
|
Szerintem lehet, hogy Bizáncban ortodox hitben nevelték, de amikro hazatért, akkor a római katolikus hitet követte. Akkor a szakadék talán nem volt még ekkora.
Mondjuk nem volt zökkenőmentes, úgy tudom, hogy Lukács, esztergomi érsek, ahogy anno III. István nagybátyjai ellen, úgy III. Béla ellen is felemelte a szavát és nem akaródzott neki megkoronázni Bélát. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Pater Altenberg
2005-08-30 14:11:22
|
186
|
Kösz, ez mind nagyszerű, de kérdésem második felére nem kaptam választ, tehát:
és hogy maradhatott római katolikus ottan? Vagy kettős vallása volt? |
|
Előzmény:
|
|
RogerWilco
2005-08-30 08:28:57
|
185
|
Mivel apja első fia, III. István volt a trónörökös, Bélának jutott az a szerep, hogy Magyarország és Bizánc között a kapcsolatot szorosabbra fűzze. Ennek érdekében - és a két ország szövetségének zálogaként - a bizánci udvarba költözött, felvette az Alexiosz nevet és eljegyezték a bizánci császár Mária nevű leányával. Új méltóságot létesítettek kedvéért, így ő lett a császár után következő második ember, a deszpotész, majd 1165-ben ünnepélyesen a Bizánci Császárság trónörökösének nyilvánították.
I. Mánuel bizánci császárnak később azonban fia született, ezért Bélát megfosztották méltóságától, jegyességét felbontották. Kárpótlásul I. Mánuel feleségének féltestvérét, Châtillon Ágnest vehette feleségül. Mánuel oldalán harcolt testvére, III. István ellen. Bátyja, egyes feltételezések szerint mérgezés miatt bekövetkezett halála (1172. március 4.) után hívei neki ajánlották fel a trónt. 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem egységes a támogatottsága, egyesek - így saját anyja is - öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Béla félreállította testvérét: miután Géza fellázadt, börtönbe záratta.
1181-ben elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba - ez volt a magyar hivatalos írásbeliség kezdete. Béla idejében tűnt fel először a jelenlegi címerünkben is megtalálható kettős kereszt. Béla idejében mind többen tanulhattak külföldi egyetemeken - így a rejtélyes sorsú krónikás, Anonymus is.
Sikeres külpolitikát folytatott: visszaszerezte Bizánctól az 1160-as években elfoglalt területeket. Mánuel 1180-ban bekövetkezett haláláig hű szövetségese volt a császárnak, utána azonban megszállta Dalmáciát, majd megvédte Zárát a velenceiektől. 1186-ban újranősült, második felesége Capet Margit, Fülöp Ágost francia király testvére lett. 1188-ban elfoglalta Halicsot, ám ezt hamarosan kénytelen volt feladni. 1189-ben Barbarossa Frigyes látogatásakor kiengedte Gézát, aki csatlakozott a keresztesek seregéhez. Frigyest olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a palermói palota freskóján is megemlékezett a magyarországi látogatásról. 1192-ben az ő szorgalmazására avatták szentté I. László királyt. A központi hatalom megerősítése érdekében állandó királyi kancelláriát hozott létre.
András fiát keresztes hadjárat vezetésére szólította fel végrendeletében, a trónt pedig idősebb fiára, Imrére hagyta. Székesfehérváron, a bazilikában temették el, sírjára csak 1848. december 12-én bukkantak rá. Az Árpád-házi uralkodók közül az ő sírja az egyetlen, amit hitelesen feltártak.
Wikipedia |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
