Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Biga Cubensis Creative Commons License 2005-08-30 02:32:18 7
Erre a gyulladásra mondta a doki, hogy azért nem tartja valószínűnek, mert ilyenkor több száz gócot "fotóz le" az MRI.
Előzmény:
Mad árka Creative Commons License 2005-08-30 00:09:32 4

Sajnos nem vagyok a téma szakavatott ismerője, legfeljebb a biológiai részhez tudok nagyon picit hozzászólni. Bocsánat, ha valaki az alább leírtakat már tudta, csak nem tudtam, hol kezdjem, hogy pl. a myelin meglegyen.

 

 

"Ismerősöm szerint a kis gócok azt jelentik, hogy az idegsejteket tartó mielinsejtek (ha jól emlékszem a névre) sérültek meg, és ezek váltották ki a rohamot."

 

Betettem egy képet. Adott a sejttest (perykarion), ami az idegsejtnek a nyúlvány nélküli része (tkp. ami a sejtmag körül van). A dendritek a kis hajszálak, elágaznak és fokozatosan elvékonyodnak. Ezeknek az a feladata, hogy a felfelvő felületét növeljék a sejttestnek. Például a kisagyban vannak ún. Purkinje-sejtek, a 200 μm2  sejttest-felületét ezek a dendritek 20.000 μm2-re növelik. Aztán ott van még az axon, ez többnyire ingerleadó nyúlvány.

 

 

Az idegsejteket többféleképpen lehet csoportosítani, egy lehetőség például a nyúlványaik száma szerinti. (Nyúlvány nélküli; egynyúlványú; kétnyúlványú; ál-egynyúlványú; soknyúlványú.)

 

Következő egy ugrás: az idegrost olyan axon, amelyet hüvely burkol. Látjátok a képen az axont, ennek a kezdeti szakasza mindig csupasz, majd 10-100 μm után különböző fajtájú hüvelyek veszik körbe. Így jön létre az idegrost.

 

Ilyen lehetőségek léteznek:

 

a) Sejtes- és velőshüvelyű (myelin-hüvelyű) idegrostok

b) Velőshüvelyű idegrostok

c) Sejtes hüvelyű idegrostok

d) Csupasz idegrostok

 

Az első az, ami nekünk most kell. Kicsit bonyolult lenne leírni, hogy keletkezik egy ilyen, de ha valakit érdekel, lerajzolom és beteszem a képeket. Mindenesetre kerestem egy képet, amin már a végeredmény látható. Van egy speciális sejt (Schwann-féle sejt), ami részt vesz ebben a folyamatban, hüvelyt képez, majd annak a membránjai ráhajolnak az axonra és így ilyen "hernyós" szerkezetet hoznak létre. A kis lyukak a Ranvier-féle befűződések (két piros hurka közötti részre gondolok, csak itt nem tudok nyilazni :-)). A lényeg az, hogy ezeknél a befűződéseknél terjed az ingerület, s mivel szakaszonként vannak ilyen "lyukak", ezért szó szerint ugrál. Ezért nevezik szaltatorikus, azaz ugrásszerű ingerületvezetésnek. Szépen végigugrálnak és eljutnak a célhelyre.

 

Most még illenék leírnom a velőshüvelyű idegrostokat is, de már alig pislogok, esetleg holnap, ha érdekel valakit.

 

A lényeg, hogyha megsérül a velőshüvely, akkor az ingerületek nem mindig jutnak célba. Például a sclerosis multiplex - sajnos sokat emlegetett - betegségnél velőshüvely-sorvadással bekövetkező gyulladás történik, s ez okoz zavarokat.

 

 

Most akkor ennyit a myelinekről. Remélem, kiderült pár dolog, bár tudom, jobb lenne ezt szimplán csak érdeklődésből olvasgatni. :-(

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!