Többek között a csejen nyelvről...
A nép, amelyet ma cheyenne-nek (ejtsd: sájen) nevezünk, két rokon törzsből keletkezett, mégpedig a Tsis tsis tas-ból (ejtsd: Ciszcisztasz) és a Suhtai-ból (ejtsd: Szuhtaj). A cheyenne nevet a törzs nem használta, ok Tsis tsis tas-nak nevezték magukat. E szót különbözőképpen fordították. R. Petter tiszteletes, a cheyenne nyelv szakértője szerint "hasonlóan szaporodókat" jelent. Ha valóban ez a jelentése, akkor igen hasonlít sok más indián törzsi névhez, melyek jelentését különböző módon magyarázzák, de tartalma ugyanaz:"emberek","igazi emberek" stb. Pontosabban talán a "nép", a "mi népünk", vagy egyszerűen "mi" lehet az értelmük. A Tsis tsis tas szó ugyanakkor jelenthet vágó, vagy szabdaló embereket is. A jelbeszédben a törzset a vágás, vagy metszés mozdulatával ábrázolják. A cheyenne szót legtöbben a francia chien - kutya szóból származtatják, melyet a Dog Soldiersekre ( Kutya Katona Harci Társaság ) alkalmaztak. Tény azonban, hogy a sziú Sha hi e la, vagy Sha hi e na szóból ered, melynek jelentése "érthetetlen nyelven beszélő emberek". A sziúk "fehér beszédűeknek" nevezték azokat az embereket, akiket megértettek, azokat pedig, akik számukra érthetetlen nyelven beszéltek, "vörösen beszélőknek". A sziúk által a cheyennekre alkalmazott Sha hi e la elnevezés szó szerinti fordításban "vörös szavakat", vagy "vörös beszédet" jelent, azaz idegen nyelven beszélő embereket. |