Keresés

Jól van, Neked is meg Sezlonynak is igazat kell adnom abban, hogy vannak olyan Dick könyvek, amik lényegesen jobbak lennének, lehetnének, ha. Csak éppen másnak még így se sikerült. És az ilyen esetekben a hányaveti módon felvázolt, mégis irtó fontos részletek azok, amik megmentik, sőt, élvezetessé teszik a művet, amikbe igazán kapaszkodni lehet.

Azért most is azt gondolom, hogy a regények közül az Ubikba, meg a Palmer Eldrich-be nehéz belekötni. A novellái legjava pedig hibátlan.

Képtelen vagyok Dicket szidni, ne haragudjatok. Kicsit akár még elfogultsággal is vádolhattok, de vállalom. :)

Különben meg azon gondolkoztam egyszer, hogy ha az Apáink hite című novella filmadaptációját David Fincher rendezhetné a Weta Digital-ra támaszkodva, akkor valami irgalmatlanul erős film születhetne! Nem lenne egy kasszasiker.

Spielberg pedig jól felturbózta a Különvéleményt az Ubik agymenéseivel, nem vált a film kárára az eredmény.

Szia!

Szerintem mi egyről beszélünk, az hogy "a Ji-Kinget úgy használja a "fejlett" nyugati világ, mint valami étlapot vagy telefonkönyvet" és az, hogy a "nyugati emberre a japánok rákényszerítik a keleti konvenciókat" nálam az alapötlet része, ami még az első elborult napon jutott kedvenc szerzőnk eszébe.

A problémám a cselekménnyel van. A cselekmény vontatott, nem vezet sehova,  a könyv végén nekem olyam érzésem volt, hogy már nem volt mit írnia és elment a kedve az egésztől és valahogy abba hagyta az egészet. Ebben a zseniális alapötletben sokkal több van mint amit Ő leírt.

Nem baj, majd Jim Carey-vel csinálnak belőle egy pörgösebb történetet ;)

Ati-pati

Érdekes a véleményed, de egy picit vitatkoznék vele. Való igaz, hogy Dick különösen a novellák terén alkotott maradandót, sokkolóan zseniális, amit egy 20-30 oldalas kis műben ki tudott bontani, másnak oldalszázak is kevesek lettek volna ilyen eredményhez. Hát igen, a Mester nagyon érezte, hogy néha bizony a kevesebb a több. Embert nem ismerek, akinek három mondata ilyen gyomorszorító feszültséget bírna kelteni, egyszerűen csak azért, mert arcon vág a dick-i életérzés: védtelen, jelentéktelen tudatszikra vagy ebben a kiismerhetetlen, örökké változó, kaotikus és cseppet sem jóindulatú univerzumban. Isten nincs, de ha van, hát jól magára hagyta a világot.

Ubik. Palmer Eldrich három sigmája. Ember a fellegvárban. Ezek a "nagy" művek ne lennének zseniálisak? Abban igazad van, hogy minden könyvében van valami svédcsavar már az alapgondolatnál, legfeljebb Dick nem tudta mindet azonos művészi színvonalon kibontani, de pont ezek a művek ne vitték volna át a lécet?

Az Ember... antiutópia olyan riasztó világot ír le, ami lélektelenségében, embertelenségében csak Orwell 1984-éhez fogható. Mások az írói eszközök, nincs részletes jellemrajz, viszont a minden magyarázat nélküli, szokványosként odavetett furcsaságok a könyv minden hibáját feledtetni tudják. Kinek jutna eszébe a világ németek és japánok által ilyen módon történő leigázása és saját képére történő szisztematikus megtizedelése? Ehhez azért tuti kellett valamilyen ütő anyag a skizoid élméjének. De hogy a Ji-Kinget úgy használja a "fejlett" nyugati világ, mint valami étlapot vagy telefonkönyvet, az óriási. A teljesen más lelki alkatú nyugati emberre a japánok rákényszerítik a keleti konvenciókat, amit a nyugatiak nem értenek meg teljesen, de fel tudják venni a szerepet, és különösebb meggyőződés/lélek nélkül a mindennapok részévé tudják tenni a keleti ember lelki rítusait és magatartását. Szerintem ez egy egyedülálló gondolatjáték. Teljesen lenyűgözött, miközben a gyomrom forgott az olvasás közben az alternatív jelentől, fizikális rosszullét környékezett, amíg le nem raktam a könyvet.