"Én elképzelhetőnek tartom, az altáji nyelvcsalád türk nyelvcsoportja eléggé egységesnek tűnik. "
Ez az állítás csak a z-török vagy köztörök nyelvekre igaz, azokra is csak részben.
A kipcsak nyelvcsoporton belül pl. a balkár - karacsáj kettős, ill. a kazak - karakalpak - kirgiz hármas áll nagyon közel egymáshoz. Az üzbég (özbek) nyelvet általában szintén a kipcsak csoportba sorolják, de megemlítik, hogy átmenetet képez a belső-ázsiai és az oguz csoport felé, így ott már nagyobbak a különbségek.
Az oguz csoporton belül az azeri - türkmén kapcsolat igen szoros. Az oszmán az azért más tészta, mert egy időben (főleg az Oszmán Birodalom korában) rengeteg kultúrszót vett át a perzsából és az arabból. A szókincsnek ezt a részét újabban belső alkotású szavakkal, nyelvújítással próbálják kiküszöbölni.
"kíváncsi lennék, hogy egy dolgán, hakasz vagy teleut mennyit értene meg az oszmán törökből."
Hát első hallásra lehet, hogy nem sokat.
Először is létezik egy kulturális szakadék is, amely egy altáji nomád pászor vagy hegyi vadász és egy isztambuli városlakó között van.
Aztán ott van az oszmán török rengeteg perzsa és arab kölcsönszava, amelyek szinte az alapszókincsig lehatolnak.
Harmadsorban a török nyelvcsalád legtávolabbi tagjairól van szó...
RB |