Nem hiszem, hogy tudok újat mondani, hiszen az 578,649-650. hozzászólások már említették.
De valahogy most találtam ki, hogy beszerzem és elolvasom Mordecai Roshwald: A hetedik szint c. könyvét.
Ha nem is bunkózott le a földig , mint Az utolsó part, azért kicsit össze lehet hasonlítani őket. Ami érdekes, az számomra az, hogy gyakorlatilag ez az elbeszélés is szenvtelen. Talán szenvtelenebb mint a másik, hiszen a hetedik szinten a normális életnek nyoma sincs már a katasztrófa előtt sem. Talán azonosulni sem lehet senkivel. Vagy a nukleáris katasztrófát elég csak szenvtelenül ábrázolni? Lehet.
A reaktor meghibásodása mint végső halálok kissé deus ex machina megoldásnak tünik nekem. Annyi más módon be lehetett volna fejezni a művet, de a szerző úgy látszik elégnek találta azt, amit addig leírt. De távol álljon tőlem az írói szabadság kritizálása.
Kíváncsi lennék a regényből készült a filmre, amit írtatok a fent hivatkozott hozzászólásban. És emlékszem, valamelyik okostojás dokutévén láttam egy olyan filmet, ami részleteket is bejátszott ilyen témájú filmekből. Azt hiszem 1954-es(?) film volt, talán Gyakorlat vagy Hadgyakorlat volt a címe. A bemutatott képsor a riadó elrendelése és a becsapódások közti időből ragadott ki részleteket.
Hamarosan itt van Hirosima 50. évfordulója. | 
