Szia Cesete,
egyetértek veled, ez szerintem is egy bonyi téma, és valóban vannak veszélyei, ha az ember szülőként valamit elront.
Én is ismerek olyan csajt, aki csak a maga maszturbálós módszerével képes elélvezni, mert annyit csinálta kamaszkorában, hogy teljesen fixálódott. (Mert az orgazmus ugye reflexes dolog.) Ez nagyon szar, mert a srácnak bizony frusztráló, hogy akármilyen kedves, ügyes, klassz szerető stb., a csaja nem tud tőle elélvezni.
Szóval nagyon nem szeretném, hogy az én kislányom is így járjon.
Másrészt meg: az ugyanilyen fontos, hogy ismerje és szeresse a saját testét, ne undorodjon tőle stb. A fiúknak meg szmsz olykor kifejezetten kell is a maszturbálás (sőt olykor a lányoknak is), levezeti a feszültséget, meg a gőzt az agyukból.
Én kb. ezt az elvet követem: amíg kicsi a gyerek, addig én igyekszem elterelni róla (nem tiltani, hanem jó játékokat adni helyette.) Sztem egy gyerek, aki egész nap a barátaival játszik, sportol, futkos, és nem otthon unatkozik, az nem szokik rá a maszturbálásra. Ha 1-1-szer csinálja, nem baj, csak ne nyilvánosan.
Ha meg nagyobb lesz (kamaszkor, kb. 12 év), én bizony azt fogom mondani, hogy néha-néha csinálhatja, ha jólesik, de ne túl sokat, mert akkor elromolhat (egy időre).
|
