|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-07-22 11:13:53
|
377
|
Kedves ZsB, Kis Ádám!
> át tapasztalataim szerint az úzus csak részben ez [...] Cég személyzetiosztály-vezetője helyett még a jobbik a Cég személyzeti osztályvezetője
E két halmaz: az egyetemi-akedémiai és az üzleti nem azonos, így mindkettőben egymástól eltérő (lehet) az úzus. Az utóbbiból vett példa nem releváns az első szempontjából.
> Pl. a KKKI webjén ez virít: Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet
Ez szövegkörnyezeten kívüli, izolált helyzet, az adott példa azonban mondatba volt foglalva. Ja, és íráshibás: kimaradt a vessző: .... Kutatóközpont, Kémiai Intézet (ha egy sorba van írva), ez az alkalmazás a címzés területe (vö. OH. 417. old.).
> A jelenlegi rendelkezések szerint, szerintem logikusan, az egyetemi címek a személyhez, és nem az intézményhez fűződnek
A gyakorlatban nagyon is kötődnek az intézményhez, teljesen már az Alsóröcsögei Egyetem Zabhegyező Tanszékén docensnek lenni, mint ugyanezt a Felsővárosi Egyetem hasonló egységében. Az docensek átlagos zínvonala ugyanis korellál az intézmény átlagos szintjével. Ezért nem érdektelen tudni, hogy aktuálisan mely intézménynek jó ez az ember docensként... |
|
Előzmény:
 |
ZsB
2005-07-22 09:26:07
|
375
|
Hát ja, kedves LvT,
piszkosul idiomatikus... De hogy vagy így mondjuk, vagy sehogy?, hát tapasztalataim szerint az úzus csak részben ez. Gyakori (sőt gyakoribb?), hogy a második birtokviszony jelöletlen marad (nem egyszer az első is), és persze az előálló nyakatekert összetettszó-építmény szinte sose íródik le helyesen (a Cég személyzetiosztály-vezetője helyett még a jobbik a Cég személyzeti osztályvezetője; de az általános a Cég Személyzeti Osztály vezető). És persze már <tudományos intézmény> <intézet>-(j)a/e se igaz. Pl. a KKKI webjén ez virít: Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet. És még perszébb, hogy simán képes úgy folytatódni: Fém- és Fém-oxid Katalízis Osztály vezető. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|