|
|
 |
Don Quixote
2005-07-15 10:17:22
|
113
|
"a portugál nyelv eme sajátosságáról már én is hallottam. Pl. amar-nos - szeretnünk, amar-os - szeretnetek stb. "
Dios mío, caramba! Hay moros en la costa! Que habla, hombre?
Ez nem a főnévi igenév ragozott alakja, amire eguzki rákérdezett, hanem a főnévi igenév és mögé tett ragozott (tárgyesetben álló) személyes névmás összetétele.
A főnévi igenév ragozása helyesen az alábbi:
amar - szeretni
amaro - szeretnem
amaras - szeretned
amara - szeretnie
amaramos - szeretnünk
(amarais - szeretnetek)
amaran - szeretniük
Don Quixote |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2005-07-14 11:05:28
|
109
|
Kedves eguzki!
Röviden reagálnék a többi fölvetésedre is.
1: A főnévi igenév ragozása: a portugál nyelv eme sajátosságáról már én is hallottam. Pl. amar-nos - szeretnünk, amar-os - szeretnetek stb. Szerintem ez a portugálban későbbi fejlemény, de persze az is lehet, hogy valami rendkívül ősi, még ismeretlen szubsztrátumhatás. Talán valami portugálos tudna erre a dologra bővebben reagálni.
2: A bolgár nyelv: a bolgár nyelvből a főnévragozás gyakorlatilag eltűnt, ahogy te is írod, de ez is hosszú történelmi folyamat eredménye. A bolgárral igen közeli rokon makedón nyelv néhány északi nyelvjárásában például még kimutathatóak a főnévragozás maradványai. Hogy a bolgár nyelv a többi szláv nyelvvel ellentétes ilyen irányú fejlődése mögött milyen erők állnak, arra nem tudok válaszolni. Egyébként az indoeurópai nyelvcsaládon belül a germán és a latin nyelvekre szinte egyöntetűen jellemző, hogy vagy teljesen feladták vagy nagyon leegyszerűsítették a névragozást, elöljárós (prepozíciós) rendszerrel helyettesítve azt. Úgy tudom, hogy a görög, a kelta és más ie. nyelvek is egyszerűsítettek a névragozáson a korábbi (ősibb) állapothoz képest. Lehet, hogy ez a tendencia érvényesül a bolgárban is.
A bolgárok valóban úgy "alakultak" ki, hogy egy onogur török nép, az ún. dunai bolgárok (ómagyarul nándorok) beolvadtak a szláv nyelvű tömegekbe. Az onogurok Aszparich kán vezetésével 681 körül költöztek az Al-Dunához, az uralkodó réteg sokáig török személyneveket viselt. Az első szláv nevű bolgár kán 820-830 körül lépett trónra, ha jól emlékszem. Nyelvészek is a IX. századra teszik az onogurok teljes elszlávosodását. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a bolgárok mintegy 500 évig az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartoztak (1383 - Szófia eleste, 1885 - Kelet-Rumélia felszabadulása), ahonnan szintén rengeteg szó került a nyelvükbe. Szerintem az általad fölhozott példák az oszmán-törökből kerülhettek a bolgárba. Az oszmán török nyelv a török nyelvcsalád más ágába tartozik, mint az onogur tartozott. Oszmán török - z-török vagy köztörök, azon belül oguz ág, onogur - r-török vagy bolgár-török vagy csuvasos török.
3: Az albán nyelv: bevallom őszintén, hogy az albán nyelvet kevésbé ismerem. Régészeti és antropológiai oldalról megközelítve a dolgot, a legújabb kutatások szerint az albánok a Nyugat-Balkán őslakosságának maradékainak tekinthetők és a nyelvükön kívül szinte semmi közük nincs az indoeurópaiakhoz. Az illírekhez sem. Az illírek a Keleti-Alpokból és a magyar Dunántúlról származó harcias indoeurópai nyelvű harcosok, hajósok és kereskedők voltak, akik Kr.e. 1.300 és Kr.e. 900 körül meghódították a Balkán északnyugati fertályát is. Az albánok ősei ekkor már itt éltek. Hogy az albánok kitől és mikor vették fel az indoeurópai nyelvüket, nincs bizonyítva, csak valószínűsíthető, hogy az illírektől. Egyébként az albánban és a románban kimutatható egy közös, ún. balkáni szubsztrátum, amely a szókincs egy sajátos részét jellemzi (főleg a hegyi pásztorkodással és a primitív földműveléssel kapcsolatos szavak), ill. kiterjed néhány nyelvtani jelenségre is (nincs főnévi igenév, a főnevet sufixummal teszi határozottá). A románok ősei a nem dako-román elveket valló régészek és történészek szerint a mai Macedónia környékéről származhattak, tehát az albánok tőszomszédai voltak. Az albánok másik közeli rokonai a crnagorácok, akik szláv nyelvük ellenére embertani szempopntból a Nyugat-Balkán őslakosságához tartoznak (javaslom Kiszely István: A Föld népei sorozat 1. kötetét, Európát elovasásra).
Üdv: RB
|
|
Előzmény:
 |
eguzki
2005-07-14 00:45:30
|
106
|
Sziasztok, üdv mindenkinek!
Négy különböző dolog felől érdeklődnék, valamennyi nyelvészettel kapcsolatos. Várom a hozzászólásokat, véleményeket; cáfolatokat vagy megerősítéseket egyaránt!
1: A főnévi igenév ragozása: A magyar nyelvben lehet ragozni a főnévi igenevet; aludnunk kell, mennie kell stb. Egyszer egy nyelvtan órán a tanár azt mondta, hogy Európában egyedül a portugál nyelv bír még ilyen sajátossággal. Valóban így van?
2: A bolgár nyelv: Valahol azt hallottam, hogy a bolgár nyelvből szinte teljesen hiányzik a főnévragozás, ami egyébként a szláv nyelvekre nagyon is jellemző. A bolgárok valaha egy türk nép volt, akik később a mai Bulgária területére érkezve beleolvadtak az ottani szláv lakosságba, átvéve a nyelvüket. Számos török jövevényszavuk van, bár ezek lehet, hogy már a későbbi átvételek és nem szubsztrátum jellegűek. Pl:
Bolgár Török
бъбрек böbrek vese
магданоз maydanoz petrezselyem
бял дроб akciğer tüdő "fehér szerv"????
черен дроб karaciğer máj "fekete szerv" ????
дюкян dükkân bolt
елмаз elmas gyémánt
джам cam üveg (anyag)
És még lehetne folytatni. Persze félreértés ne essék, a bolgár nyelv kétségtelenül szláv nyelv, engem csak ez a főnévragozási dolog érdekelne.
3: Az albán nyelv: Az albán nyelvnek van egy sajátossága, mégpedig az, hogy a mellékneveknek is van névelőjük:
fekete: i zi,
mély: i thellë,
száraz: i thatë,
fehér: i bardhë,
hideg: i ftohtë,
éhes: i uritur,
új: i ri. stb.
Szeretném tudni, hogy ez mennyiben egyedülálló jelenség (vszeg nem az, csak én nem tudok róla...) a nyelvek körében, főleg Európában. Az albán egyébként alapszókészletének csupán 8%-át őrizte meg, a többi latin, török és szláv. Lehet, hogy az albánok ősei nem IE nyelvet beszéltek, de ellentétben pl. a baszkokkal ők nem tudtak ellenállni az IE nyelvek hatásainak, és nyelvük fokozatosan IE jelleget vett fel. Ez a 8% az ősi állapotot tükrözheti.
Egyes történészek szerint az albánok az illírek leszármazottai, tkp. egyfajta maradványnép Európában.
4: Glottokronológia:
Egyik könyvemben ez áll: "Morris Swadesh (am. nyelvész) glottokronológiai módszerekkel megállapítja, hogy a szelis nyelvek mintegy 3000 éve váltak el az algonkin nyelvektől".
Kíváncsi vagyok, mik lehetnek ezek a módszerek, hogyan képes valaki egy ilyen vizsgálatot elvégezni? Tekintettel arra, hogy ezek az indiánok semmiféle írásos emlékekkel nem rendelkeztek, hisz nem volt írásbeliségük, így a kutató(k) csak abban az időben (20. sz. eleje) beszélt élő nyelvre támaszkodhattak mint kutatandó forrásanyagra. Vagy ez elegendő egy nyelv vagy nyelvek ősi állapotának úgymond rekonstruálásához? Hiszen itt erről van szó! Sajnos hiányosak az ismereteim a glottokronológiával kapcsolatban, talán a szavak fejlődésmenetét vizsgálja? De milyen alapon?
Szép napot mindenkinek, üdv Eguzki
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|