Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2005-07-14 15:54:36 111

Hopp! Megjelenek, ha már valahol meg lettem idézve. :o)

 

Glottokronológia.

 

Lehet tudni, hogy melyik az a 200 szó és pontosan miért? Egy 100 szavast Bynonnál már olvastam, s tudom, hogy alapszavak. De ki és mi alapján dönti el, hogy melyik? Miért csak szavak, miért nincsenek benne nyelvtani elemek is, esetleg egyéb nyelvi összehasonlítanivalók?

 

O.

A hozzászólás:
DrDGF Creative Commons License 2005-07-14 06:59:41 107

Kedves eguzki,

 

A 3. kérdésedre a válasz: nem egyedülálló jelenség, pl. a klasszikus héberben is névelőt kap a melléknév, ha nem predikatív szerepben áll. (Feltételezem, más nyelvekben is megjelenik a határozottsági egyeztetés a fej és a modifájer:) között).

 

A 4. kérdésre:a glottokr. azt vizsgálja, hogy mikor vált el egymástól két rokon nyelv, és az ún. lexikostatisztikát használja. Veszik az alapszókincs egy részét (100, ill. ha jól emlékszem később 200 szót), és megnézik, hogy ebben mekkora a rokon szavak aránya (figyelmbe véve hangváltozásokat stb.) Minél nagyobb a nem-rokon szavak aránya, annál régebben vált el egymástól a két nyelv. (Kiszámolták a neolatin nyelvek alapján, hogy hány százaléknyi csökkenés várható 1000 év alatt és ehhez viszonyítottak.) A módszer egyébként nem túl megbízható, sok ellenérv van rá.

 

Előzmény:
eguzki Creative Commons License 2005-07-14 00:45:30 106

Sziasztok, üdv mindenkinek!

 

Négy különböző dolog felől érdeklődnék, valamennyi nyelvészettel kapcsolatos. Várom a hozzászólásokat, véleményeket; cáfolatokat vagy megerősítéseket egyaránt!

 

1: A főnévi igenév ragozása: A magyar nyelvben lehet ragozni a főnévi igenevet; aludnunk kell, mennie kell stb. Egyszer egy nyelvtan órán a tanár azt mondta, hogy Európában egyedül a portugál nyelv bír még ilyen sajátossággal. Valóban így van?  

 

 

2: A bolgár nyelv: Valahol azt hallottam, hogy a bolgár nyelvből szinte teljesen hiányzik a főnévragozás, ami egyébként a szláv nyelvekre nagyon is jellemző. A bolgárok valaha egy türk nép volt, akik később a mai Bulgária területére érkezve beleolvadtak az ottani szláv lakosságba, átvéve a nyelvüket. Számos török jövevényszavuk van, bár ezek lehet, hogy már a későbbi átvételek és nem szubsztrátum jellegűek. Pl:

 

Bolgár            Török

 

бъбрек        böbrek      vese

магданоз       maydanoz  petrezselyem

бял дроб       akciğer       tüdő "fehér szerv"????    

черен дроб   karaciğer   máj  "fekete szerv" ????

дюкян            dükkân      bolt

елмаз             elmas        gyémánt

джам              cam          üveg (anyag)

 

És még lehetne folytatni. Persze félreértés ne essék, a bolgár nyelv kétségtelenül szláv nyelv, engem csak ez a főnévragozási dolog érdekelne.

 

3: Az albán nyelv: Az albán nyelvnek van egy sajátossága, mégpedig az, hogy a mellékneveknek is van névelőjük:

fekete: i zi,

mély: i thellë,

száraz: i thatë,

fehér: i bardhë,

hideg: i ftohtë,

éhes: i uritur,

új: i ri. stb.

 

Szeretném tudni, hogy ez mennyiben egyedülálló jelenség (vszeg nem az, csak én nem tudok róla...) a nyelvek körében, főleg Európában. Az albán egyébként alapszókészletének csupán 8%-át őrizte meg, a többi latin, török és szláv. Lehet, hogy az albánok ősei nem IE nyelvet beszéltek, de ellentétben pl. a baszkokkal ők nem tudtak ellenállni az IE nyelvek hatásainak, és nyelvük fokozatosan IE jelleget vett fel. Ez a 8% az ősi állapotot tükrözheti.

Egyes történészek szerint az albánok az illírek leszármazottai, tkp. egyfajta maradványnép Európában.

 

4: Glottokronológia:

Egyik könyvemben ez áll: "Morris Swadesh (am. nyelvész) glottokronológiai módszerekkel megállapítja, hogy a szelis nyelvek mintegy 3000 éve váltak el az algonkin nyelvektől".

Kíváncsi vagyok, mik lehetnek ezek a módszerek, hogyan képes valaki egy ilyen vizsgálatot elvégezni? Tekintettel arra, hogy ezek az indiánok semmiféle írásos emlékekkel nem rendelkeztek, hisz nem volt írásbeliségük, így a kutató(k) csak abban az időben (20. sz. eleje) beszélt élő nyelvre támaszkodhattak mint kutatandó forrásanyagra. Vagy ez elegendő egy nyelv vagy nyelvek ősi állapotának úgymond rekonstruálásához? Hiszen itt erről van szó!  Sajnos hiányosak az ismereteim a glottokronológiával kapcsolatban, talán a szavak fejlődésmenetét vizsgálja? De milyen alapon?

 

Szép napot mindenkinek, üdv Eguzki

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!