Kedves Eguzki!
A sziú nyelvek csoportosítása elég egyértelmű:
A sziú nyelvcsalád két fő ágra oszlik:
1) Catawba (katauba), ami gyakorlatilag kihalt, valaha Észak-Karolinában beszélték (max. 10 ezren)
2) A Proper Siouan (tulajdonképpeni sziú) ágba tartozik az összes többi nyelv.
A Proper Siouan ág is több nyelvcsoportra bontható:
1) Keleti csoport (ofo, wiloxi, hochankara stb.)
2) Mississippi-völgyi csoport
3) Missouri-völgyi csoport
A Mississippi-völgyi csoportba tartoznak a dakota, az omaha-oto és a ponka-kansa nyelvek. A dakota alcsoporton belül van dakota, nakota (nakoda) és lakota nyelvjárás vagy területi változat. A stoney/assiniboine szinonímák, magyarul azt jelenti, hogy "kő-indiánok". Tkp. az algonkin nyelvű szomszédaik nevezték assziniboinnak, azaz "kövekkel főzőknek" a nakotákat, tőlük angolosítottak a fehér telepesek stoney-ra. Tehát a nakoda/nakota/ assiniboine/stoney azonos jelentésű szavaknak tekinthetők.
Én úgy tudom, hogy ma a lakota változatot beszélik a legtöbben, de a statisztikák szerintem pontatlanok. Nagyon erős az angol előretörése, főleg a fiatal nemzedékek és a gyerekek körében. A lakota gyerekek többségének ma már angol az anyanyelve és a lakotát "második" nyelvként, tehát majdnem hogy idegen nyelvként tanulják. Van lakota nyelvű újság- és könyvkiadás, ill. rádió is, de az angol térnyerését ezzel sem sikerül jelentősen lelassítani.
Ami a varjút illeti, az a hidatsa (minnetaree) nyelvvel képezi a Missouri-völgyi csoportot. Összevetettem a lakotával, a szótövekben sok hasonlóságot fedeztem fel (legalább olyan messze van egymástól nyelvileg a két nyelv, mint pl. a román és a spanyol).
Egyébként a lakoták és a varjak a régi indián időkben halálos ellenségek voltak.
Üdv: RB
|