|
|
 |
Törölt nick
2005-06-30 13:04:11
|
87
|
Kedves LvT!
"Pl. a szigeti kelták elődjeit a történelmi időkből ismerjük: ők voltak a piktek. Lehet, hogy víznévi szinten van nyomuk, kulturálisan is (vö. a skótok harci testfestése, mint Mel Gibsoné a rettenthetetlen [Braveheart]-ban), de egyebekben nem látszanak."
A legújabb megközelítés szerint a piktek is kelták voltak, csak egy jóval ősibb kelta csoport. Ezt a feltevést a piktek cruithne önelnevezésére alapozzák, kapcsolatba hozva ezt a prydan - pretanni - britanni -briton népnevekkel. A cruithne ez alapján a prydan ősibb alakja, még a p-kelta nyelveknél bekövetkező kw > p hangváltozás előtt.
Vagyis nem kevesebbet állítanak, minthogy a piktek ősi, primitív britonok, akiknek archaikus nyelvében a fent említett hangváltozás nem következet be.
Üdv: RB
|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-06-28 16:01:57
|
74
|
Kedves RegionalBahn!
> Ebből egyes kutatók arra véltek következtetni, hogy itt egy olyan népesség élt, amelyik sokáig (meddig?) ellenállt a keletről érkező germán és a délről érkező kelta (gall?, belga?) hódításnak.
Mindenki előtt élt valahol valaki. Pl. a szigeti kelták elődjeit a történelmi időkből ismerjük: ők voltak a piktek. Lehet, hogy víznévi szinten van nyomuk, kulturálisan is (vö. a skótok harci testfestése, mint Mel Gibsoné a rettenthetetlen [Braveheart]-ban), de egyebekben nem látszanak.
> Ebből nekem a Weser a 'víz' jelentésű germán (v.ö. ang. Water, német Wasser), kelta (v.ö. uisge beatha < whiskey) és finn (vede?) szótőre hajaz
Ha finn vede-t ideveszed, akkor vedd a magyar víz-t is. Az egyébként a "Wiik-csoport" egyik alapvetése, hogy Eu. északi felében a finnnugorok (uráliak) voltak honosak, a déliben pedig a többiek (baszkok, ibérek, majd az indoeurópaiak). (E terória szerint, azok az indoeurópaiak aki, megtanultak finnugorul, azok a finnségiek, azok a finnugorok, akik pedig indoeurópaiul tanultak, azok a germánok. És mivel ezek csak rosszul tudták az idegen nyelvet megtanulni, ezért váltak el pl. germánok a többi ieu.-tól. [Elég hagymágyoz elképzelés, de ha a szubsztrátumhatást túlértékeljük, mindig valami hasonlóhoz jukadunk ki, ha nem is ilyen pregnánsan vad megfogalmazásban.])
A 'víz' jelentésű germán tőből a Weser nemigen jön ki, mert ehhez kellene a viszonylag késői felnémet hangeltolódás (azt ezt nem mutató frank területen). Az ír uisge rekonstruált alakja pedig *ud-s-kio (a mai i csak az s lágyságát jelző írásjel), melyből csak az *ud a 'víz' jelentésű ieu. tő folytatása. Így ez se valószínű. Maradtak a finnugorok (uráliak), csak akkor persze Wiik módjára itt kellene honosítanunk őket. Ennek ellenére a 'víz' jelentésű ieu. és uráli tövek rokonnak tűnnek, vlsz. egy korai vándorszóról van szó, így meglehet e két nyelvcsaládtól eltérő protoeurópai nyelvekben is megtalálhatók voltak.
> a Schelde szóról pedig az angol shield - pajzs ugrik be...
Igen, de a hasonlóság naiv etimológiára csábíthat, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a legrégebbi adatok alakokat kell összevetnünk, nem a maiakat.
|
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2005-06-27 16:53:06
|
71
|
A germán szubsztrátum elmélethez némiképp hasonlít az ún. északnyugati tömb elmélete (németül Nordwestblock). Ennek a lényege, hogy a kontinentális Északnyugat-Európa egy viszonylag jól körülhatárolt területén (Északkelet-Franciaország, Németalföld, Alsó-Szászország, Északrajna-Vesztfália) az ősi folyónevek nem vezethetők le sem a kelta, sem a germán nyelvekből. Ebből egyes kutatók arra véltek következtetni, hogy itt egy olyan népesség élt, amelyik sokáig (meddig?) ellenállt a keletről érkező germán és a délről érkező kelta (gall?, belga?) hódításnak.
A fölhozott folyónevek ha jól emlékszem az alábbiak:
Somme, Oise, Meuse, Schelde, Saone, Maas, Waals, Ems, Weser.
Ebből nekem a Weser a 'víz' jelentésű germán (v.ö. ang. Water, német Wasser), kelta (v.ö. uisge beatha < whiskey) és finn (vede?) szótőre hajaz, a Schelde szóról pedig az angol shield - pajzs ugrik be... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|