|
|
A hozzászólás:
 |
Mindent tudó
 2005-06-28 12:32:21
|
120
|
| Ez tetszik.
Már régen voltam itt, és csak most tudom tovább olvasni.
Sokmindenre választ kaptam, de nekem a filmnyelvről amit mondtál, más véleményem van. Mivel szerintem a bemutathatatlant a filmnek mégiscsak be kellene mutatnia. Ha ez nem történik meg, akkor pedig már művészfilmről van szó.
Ezt a 2001-et pedig szerintem sci-fi-ként kellett volna megoldani, nem pedig művészfilmként. Nem tudom pontosan, hogy ezt hogy is tudták volna elérni anélkül, hogy a majdani Star Wars-ra hasonlítson.
"A csak látványelemre, vagy csak történetre épülő filmek azért válnak unalmassá, mert ha a látvány és történet már nem tud semmi újdonságot hozni, vagy újabb, jobb és érdekesebb filmek jelennek meg, miért nézzük újra???"
válasz:
Az én kedvenc filmem a Vissza a jövőbe. Azzal nem ez a helyzet. Tökéletes pontossággal soha nem fogom tudni megmondani, hogy miért is, de azt a filmet akárhányszor meg tudom nézni. Na ez szerinted miért van? |
|
Előzmény:
 |
|
LegottTegel
2005-06-22 11:45:00
|
53
|
Sziasztok!
Megpróbálom leírni, válaszolva a címben feltett kérdésre, hogy én mitől tartom nagyon jó filmnek kubrick alkotását, hátha ez kicsit rávilágít arra is, mások mit esznek rajta...
Szóval első körben szerintem nem lehet a star wars vagy mátrix filmekkel összehasonlítani.
Az előbbiek (főleg sw) egyértelműen mese: világos, fekete-fehér karakterek (jók és gonoszak), jól érthető világ (mi miért történik), a történet egyszerű (még az új star wars is, felnőtt fejjel nézve banális, gyerekfejjel viszont már lehet, hogy kaotikus, ezért is rossz), és a lényeg igazándiból a konfliktusokat eldöntő csatajeleneteken van, a többi csak körítés. A vége pedig happy end, ami természetes, hiszen meséről van szó.
Ezzel szemben Kubrick filmje (a könyvet nem olvastam) teljesen másról szól, csupán anniy a közös benne, hogy ebben is vannak űrhajók.
Az Űrodusszeiában sok szálon fut a történet, és az egyes cselekmények inkább szimbolikus jelentőségűek, nem a konkrét tartalom a fontos (pl. a verekedő majmoknál nem számít, ki nyer).
Első megnézésre a filmről nagyon sokan mondják azt, hogy unalmas. És ez egy helyénvaló reakció, hiszen gyakran az. De szerintem Kubrick pont ezt akarta érzékeltetni, az űrben történő utazás egyhangúságát, az űr végtelenségét. Ezt fejezte ki filmnyelven a nagyon lassú ritmussal, és ezt szerintem nagyon jól ellenpontozza a Kék Duna keringő (egy tánczene...).
Kubrick figyelt arra is, hogy az űrben ugye nincs levegő, tehát nincs közeg, amiben a hang terjedne, így bár az sw sokkal "látványosabban szól", ahogy elsuhannak a rakéták meg visítanak a lézerek, de az űr végtelen csendjében a valóságban ez nem így van...
A másik kritika, hogy sokan "érthetetlennek" nevezik a filmet. Ez is igaz, sőt, de a film egyik tartalmi vonala (a monolit felkutatása) egy idegen civilizációval való kapcsolat felvételének nehézségére utal, és az idegen lények csak az sw szintű olcsó sci-ficben humanoid jellegűek, némi szőrrel és extra karral...
Emiatt nekem nagyon tetszett az, hogy az idegen civilizációt (ami az evolúciót megsegítette a majmoknál, vagy legalábbis jelen volt) egy egyszerű fekete tömbként ábrázolta...hiszen nem tudjuk milyen, hogy néznek ki, egyátalán lehet-e őket a mi érzékszervünkkel, tudatunkkal érzékelni, szóval egy csomó nehézség van (de erről számomra leginkább Stanislaw Lem novellái (főleg az Úr Hangja) írnak a legérdekesebben).
Na, tehát csak azt akarta mondani, hogy az érthetetlenség "szándékos", hiszen a filmbeli szereplők sem tudták, mivel állnak szemben.
És ezért nagyon nagyon jó a végén a jelenet, onnantól, hogy az űrhajóst beszippantja az a bigyó, történik vele az a fényes valami, bekerül egy szobába, megöregszik, és megjelenik a csillaggyermek...
Nem tudjuk, mi történik vele, miért ez történik vele, miért ezt látjuk. Valószínűleg az ő "tudatán" keresztül látjuk kívülről az űrhajóst, mint ahogyan ő maga is kívülről látja önmagát, ahogy a fejlődés stádiumain gyorsan keresztüljut abban a fehér szobában...
de ezen órákat lehet agyalni...
ja igen, ez az, ami miatt még kultfilm: az érthetetlensége, az esztétikai szépsége miatt akárhányszor újranézhető (persze jó nagy szünetekkel, én kb. 2-3 évente szoktam megnézni), mindig másképp értelmezhető, mindig található benne felfedeznivaló.
A csak látványelemre, vagy csak történetre épülő filmek azért válnak unalmassá, mert ha a látvány és történet már nem tud semmi újdonságot hozni, vagy újabb, jobb és érdekesebb filmek jelennek meg, miért nézzük újra??? (ennyiből érdekes az eredeti star wars trilógia, amit sztem azért vált kult filmmé, mert több, mint látvány és sztori, és az új trilógia ezért nem fog kulttá válni (hacsak nem a régiek farvizén), mert öt év múlva a trükköktől már nem leszünk elájulva, a sztori meg...)
Az űrodusszeia világa, hangulata, ritmusa, a kérdések, amiket felvet, sztem olyan univerzális jellegűek, amik mindig is foglalkoztatták és foglalkoztatják az emberek egy részét...és még mindig nincs rájuk biztos válasz, ezért fogják újra és újra elővenni...
Na, nem akarok nagyon regényt írni....emlékszem annó vmelyik fórumban pl. hetekig azon ment a vita, hogy:
ha HAL tényleg tévedhetetlen számítógép, akkor az a meghibásodás, amit jelzett, de valójában nem történt meg, az
1. egy tévedés volt HAL részéről
2. HAL pontosan tudta, hogy az emberek tévedésnek fogják értékelni, a reakcióikat ismerve számított rá, hogy ki akarják majd kapcsolni, ezért jogosan, mint a küldetést veszélyeztető elemeket likvidálhatta őket????
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
