|
|
 |
Törölt nick
 2005-06-24 00:24:59
|
115
|
| Most nincs itt nalam a mar hivatkozott John Keegan konyv, de azt hiszem, a damaszkuszi amerikai nagykovet asszony arra a kerdesre (az ottani iraki nagykovet kerdezte, par nappal az invazio elott), hogy mi lenne az USA velemenye, ha Irak fegyveres erovel rendezne hatarvitajat Kuwaittal, azt a valaszt adta, hogy arab belugynek tekintik a dolgot, amivel kapcsolatban az USA-nak nincsenek erdekei. Egyebkent azt hiszem, korabban is uzentek ilyesmit Szaddamnak. Persze, ez nem bizonyos, hogy lukra futtatas, az is lehetett, hogy csak egyszeruen azt hittek, Szaddam majd jol elfoglalja a vitatott olajmezot, de nem gondoltak, hogy egesz Kuwaitot. Egyebkent eleinte nem is az oreg Bush akart mindenaron beavatkozni, hanem Thatcher. |
|
A hozzászólás:
 |
|
sierra
2005-06-23 20:27:29
|
114
|
"(Hallottam olyat is, hogy Szaddam Husszeint 1990-ben "lesre futtatták", ti. valamiféle zöld utat adtak neki Kuvait megszállására - nem tudom, mi igaz ebből)"
-- Én is hallottam. Utánanézés nélkül: egy amerikai diplomatánál érdeklődtek, hogy mi volna az Egyesült Államok álláspontja Irak Kuvait elleni fellépése esetén (éppen pénzügyi vitában álltak egymással, Kuvait szerint Irak nem fizette vissza egy korábban kapott kölcsönét, Irak szerint ez merőben másképp volt). Erre a nem túlságosan a helyzet magaslatán álló diplomata azt találta válaszolni, hogy az arab közösség belügyeibe az Egyesült Államok nem szándékozik beavatkozni.
Hogy aztán ez mennyiben járult hozzá Szaddam eltökéltségéhez, az kérdéses. |
|
Előzmény:
|
|
rev251
2005-04-25 11:58:15
|
97
|
Valamit nem veszel figyelembe.
Hagyományos hadseregre MINDENKÉPP szükség van. Akármire hasonlít a hadügyminiszter arca, ill akármilyen színű a hadügym. inge...
Tehát a rezsiben így is, úgy is benne van
Más kérdés, hogy mit valósítanak meg, a részletekben akár igazad is lehet. Tán még Izraelt tekintve is. 1948-ban kiáltották ki, s hiába jöttek mindenféle társ. rétegből és foglalkozásból, valsz. átestek a "forradalmi hadsereg" gyerekbetegségein, gondolom.
Nem vagyok harcász, de egy békehadseregnek biztosan gondot okozna egy 10 éves konfliktusban edzett hadsereg., ha nem véreztették teljesen ki (az embereket). Tehát egy Irán-Svédo. meccs kétesélyes (az 1. 1-3 hónapban), mégha a svéd hadianyagellátás jobb is (az majd később dönt el a kérdést). Ja, és persze nem a sarkkörön kell játszani a meccset, az bazi nagy svéd előny lenne. (Iráni sielőkommandó...)
Ami az atombombát illeti. (Szigorúan a hadászatit)
Sajnos megdőlt az a gondolatom, hogy egy szuperhatalom nélküle is biztosan győzhet, úgy, hogy a másiknak van. (Blöff és nemzetközi/melegháború-mentes stabilitás szempontból).
A blöffnek tényleg hihetőnek kell lennie, ill. a másik beveti, ha végső eset (vezztés előtt) van, mégpedig nagyobb valószínűséggel, ha neked nincs. (Bár kétségtelenül ódzkodnak a bevetéstől)
Ezt enyhíti, HA nem is kerül olyan sokba a dolog.
Szóval nélküle nem mehet biztosra (bár azért talán érdemes próbálkozni...)
Viszont egy regionális (közép)hatalom esetén igaz lehet, amit gondolok. Az nem döntő szereplője egy blöffpartinak. Nem rúgja valagba a nála nagyságrenddel erősebbet, vagy ha igen, nem direkt módon. (Hallottam olyat is, hogy Szaddam Husszeint 1990-ben "lesre futtatták", ti. valamiféle zöld utat adtak neki Kuvait megszállására - nem tudom, mi igaz ebből)
Egy középhatalom másképp mozog, mert véges a mozgástere, egy szuperhatalmat csak belső dolgok korlátoznak (nem lehet mindenhol EGYSZERRE, és neki is véges, bár igen nagy a kasszája). Igazából a legtöbb történelemben ismert ország max. középhatalom volt ebben az értelemben, kivéve az ókori Rómát, az ókor-középkori Kínát, TALÁN Angliát a XVIII. sz-ban a tengereken, és TALÁN Perzsiát. (Nagy Sándor, Batu Kán, Attila a hun nem játszanak; felfújt lufik voltak)
És ha ez igaz, Pakisztánnak el kéne gondolkodni, Indiának is, sőt az EU-nak is. Kínát értem, bár talán az is jobban járna bomba nélkül.
Ui. mindnyájan a kétpólusú világrendet elemeztük. Most egypólusú van. Nem biztos, hogy az USA-val szembeni érdekérvényesítés jó módja az ellenpólus szerepére pályázni. Az 1 pólus nem lehet mindenhol egyszerre. Tehát kicsit lehet "húzogatni a bajszát", de nagyon nem - minek is?
Elég, ha (kalóz módon...) nem MS terméket használunk (a közigazgatásban), szarakodunk a vámszabályokkal és a MEO előírásokkal, sutyiban gyarmatosítunk KICSIT, titkos háborúzunk, és visszahúzódunk, ha nem tetszik a "pólusnak". Nem kell rögtön ICBM atomtöltettel
Az EU ezt mintha értené (hiába, az évszázados gyarmatosító tapasztalat), talán a SzU is meg fogja. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
