Keresés

Részletes keresés

g-krisz Creative Commons License 2005-06-23 01:40:33 17
A kutyaként gondolkodás, viselkedés, kommunkiáció az, ami csodafegyver. Meg kell találni a közös hangot. Meg kell tanulni részben kutyaként kommunikálni. Ha jól tudom ilyesmi van a Jan Fennell: Kutyapszichológia könyvben is (ezt sajnos még nem olvastam el). Szóval ezeket a dolgokat nyugodtan lehet tovább gondolni.
petra* Creative Commons License 2005-06-23 00:51:43 16

Akarom monadni:

Morgás ezek szerint csodafegyver lenne?

A hozzászólás:
petra* Creative Commons License 2005-06-23 00:39:17 15

Szerinted mi jár az én kutyám fejében, amikor a párom esti jóéjtpuszijától nagyon szeretne megmenteni engem?

 

Némi magán off: nem alszunk egy ágyban. A párommal. Sem:)

 

Praktice az akció a következőképpen fest: eb melletetm ül /fexik, kedvesem közeledik, eb pedig ugrik egyet, morog, kaffant, majd mindenkit "megpuszilgat" - talán bocsánatot kér az undokságért? :)

 

A magam részéről ilyenkor visszamorgok. A párom is.

Nem diliztünk be - de egyedül ez használ. Tényleg. Sok esetben egyéb fegyelmezős szitukban is. Morgás után jó kutya lesz belőle, féltékenység (?) megszűnik.

 

Morgás ezek csodafegyver lenne?

Előzmény:
g-krisz Creative Commons License 2005-06-22 23:53:31 14

A póráz érdekes dolog. A legtöbb kutya sokkal magabiztosabbnak érzi magát tőle. Gyakori, hogy egy kutya, amelyik pórázon agresszív, nagy legény, ha elengedik, hirtelen tud viselkedni. Viszont némely esetben a póráz be is hergeli a kutyát azzal, hogy húzza vonja, rángatja a gazdit és viszont, ezáltal belehergelődik az agresszív viselkedésbe, ezután pedig azt fogja, akit ér.

 

Egy érdekes dolgot figyeltem meg a saját kutyám esetében, amely valamennyire modellezni tudja az említett szituációt. Kutyám találkozott egy kölyökkutyával, és megpróbált odamenni hozzá, ismerkedni én pedig épp nem figyeltem. Ő pedig szépen elvontatott, megcsúsztam. Ekkor dühömben elkaptam a grabancát és a bőrénél fogva rántottam vissza. Erre ő gyorsan odanyúlt a kölyökhöz,pedig amúgy eszébe sem jutott volna, hogy agresszív legyen, csak ismerkedni akart.

Szóval a lényeg az, hogy szabadon másképp viselkedik, mint pórázon, ahol érzi a kontaktust, ami magabiztosságot ad neki és egyben élénkíti a harcikdevet.

 

A védelmezésben is lehet valami, bizonyos kutyák esetében... bár az enyéimnek eszébe sem jutna ilyesmi, míg előző kutyámra fokozottan jellemző volt. Mindenesetre a társadalmi normák alapján ez sem kívánatos dolog egy családi/hobbi kutya esetében.

 

Valahol mindenki elkezdi a kutyázást. És általában az első kutyáján tanulja meg az ember az alapokat, ez pedig azt vonja maga után, hogy rengeteg dolgot el is hibáz, amit következő kutyájánál már talán nem. Persze vannak sokan, akiket nem érdekel a dolog, nem akarnak tanulni, kommunkiálni... na az ilyeneknek tényleg nem való kutya.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!