Keresés

Részletes keresés

szadvar Creative Commons License 2005-06-04 18:32:36 7

Bocsi, de ez ennél kicsit összetettebb, csupán a hely miatt nem írtam le orvosi részletességgel mindent erről. Azt gondoltam, más is küzd ilyen dolgokkal. Hidd el, ez nem ilyen bebeszélt hülyeség, mert igen komoly dolgok vannak még ezen túl is.

Azért is írtam ilyen keveset, mert aki tudja, miről van szól, ismeri ezt. Én nem azokról a hisztis kisemberekről írtam itt, akik nem veszik fel a rohát mert nincs kedvük oviba menni. Ez teljesen más -és hangsúlyozom, nem csak ilyen tünetei vannak.

 

A hozzászólás:
e_dora Creative Commons License 2005-06-04 15:42:20 6

"Közömbös az iránt, amiért a többség lelkesedik, hidegen hagyják a korosztályát jellemző hobbik, ugyanakkor elsöprő lelkesedéssel merül el a saját fura kedvtelésében. Sehogyan sem érti, miért kell udvariasnak lenni olyasvalakivel is, akit nem kedvel, miért nem mondhatunk ki mindent úgy, ahogy érezzük"

 

Ezt tudtommal őszinteségnek hívják (meg egyéniségnek). Tény, hogy a mai világban ez egy nagyon kóros elhajlás. Az emberek 99%-a hazug, gyáva és megalkuvó. Ők az "egészségesek", akik aztán a saját pondróságuk termelte "hivatalos" és törzskönyvezett "valódi" betegségekben (rákban, cigizésben, stresszben, dagadtzabálásban, szívrohamban, asztmában meg kitudja miben) halnak meg, szóval mindabban a civilizációs finomságban, amibe pszichoszomatikusan belerokkan az, aki hazug és gyáva.

Hát, az isten mentse meg a "beteg" embereket az "egészségesek" orvosaitól!

Ez a szindróma szerintem egy divatos blöff. A gyógyszergyárak és orvosok meg bulvárkönyvet író dilettánsok jól megszedik magukat, a tévében lehet dokumentumfilmen sóhajtozni, szánakozni embertársainkon és magunkon(!), szóval remek játék. Az ügyesebbek írhatnak bestsellert "hogyan lettem asp" "hogyan éljünk együtt az asp" "hogyan gyógyultam meg" és "gyermekem jaj asp" témákban. És persze a legtutibb, hogy a dugába dőlt életű, vágyaikat és álmaikat már fiatalon feladó LÚZER szülők a workaholikságuk termelte pénzen orvoshoz vigyék a gyereküket, ha esetleg még 3-4 éves korára nem csináltak belőle zombiet, és gondolkodik szegény. Nevelni, szeretni nem tudják, de ha támogatja a TB, akkor rulez.

Persze lehet, hogy van ilyen biológiai, genetikus eltérés .. de ahogy a depressziósok mindössze 1%-a csupán a biológiai alapú, úgy itt is a többség majd Kiskegyed cikkek hatására fog diagnózishoz jutni. Ha nem gyerekekről volna szó, azt mondanám, hogy megérdemlik.

Előzmény:
szadvar Creative Commons License 2005-06-04 08:10:54 3

Röviden csak annyit írnék, amit a könyv hátlapján is " Olyan különös ez a gyerek! Közömbös az iránt, amiért a többség lelkesedik, hidegen hagyják a korosztályát jellemző hobbik, ugyanakkor elsöprő lelkesedéssel merül el a saját fura kedvtelésében. Sehogyan sem érti, miért kell udvariasnak lenni olyasvalakivel is, akit nem kedvel, miért nem mondhatunk ki mindent úgy, ahogy érezzük."

Tehát, ha a könyv lényegét összefoglalom, olyan emberekről szól, akik "jól képezhető autista" címet is viselhetnék magukon. Szinte az autistákra jellemző összes ismérv jellemzi őket, de sokkal enyhébb megnyilvánulási formákban.

Zavarhatják -egyéntől függően- zajok, szagok, de érintések, anyagok is. Nem "képesek" játszani -abban az értelemben, ahogy egy "egpészséges" gyermektől azt látnánk. Nem szeretik az érintéseket -nem tudnak bizonyos textileket elviselni magukon, így a gyermek reakcióját hisztizésnek gondolják, holott a ruha anyagának tapintása, érzete nem viselhető el számára.

NAgyon röviden csak ennyi, mert tényleg ahány ember, annyi féle, tehát az Aspergeresek sem egyformák.  

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!