Keresés

Részletes keresés

szadvar Creative Commons License 2005-06-04 08:10:54 3

Röviden csak annyit írnék, amit a könyv hátlapján is " Olyan különös ez a gyerek! Közömbös az iránt, amiért a többség lelkesedik, hidegen hagyják a korosztályát jellemző hobbik, ugyanakkor elsöprő lelkesedéssel merül el a saját fura kedvtelésében. Sehogyan sem érti, miért kell udvariasnak lenni olyasvalakivel is, akit nem kedvel, miért nem mondhatunk ki mindent úgy, ahogy érezzük."

Tehát, ha a könyv lényegét összefoglalom, olyan emberekről szól, akik "jól képezhető autista" címet is viselhetnék magukon. Szinte az autistákra jellemző összes ismérv jellemzi őket, de sokkal enyhébb megnyilvánulási formákban.

Zavarhatják -egyéntől függően- zajok, szagok, de érintések, anyagok is. Nem "képesek" játszani -abban az értelemben, ahogy egy "egpészséges" gyermektől azt látnánk. Nem szeretik az érintéseket -nem tudnak bizonyos textileket elviselni magukon, így a gyermek reakcióját hisztizésnek gondolják, holott a ruha anyagának tapintása, érzete nem viselhető el számára.

NAgyon röviden csak ennyi, mert tényleg ahány ember, annyi féle, tehát az Aspergeresek sem egyformák.  

A hozzászólás:
Mad árka Creative Commons License 2005-06-03 23:19:14 2
Én sem olvastam a könyvet, de a téma érdekelne. Leírnád, hogy milyen jellemzők alapján ismertél magadra?
Előzmény:
szadvar Creative Commons License 2005-06-03 18:26:34 -
Igazándiból nem tudom, mi van velem, de sosem voltam valami átlagos emberke. A múltkor elolvastam a Különös gyermekek című könyvet, amiben teljesen magamra ismertem. De nem tudom, mennyire létező ez a dolog és mennyiben befolyásokják a neveltetésből adódó tényezők? Van még valaki, aki ezzel a problémával küzd?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!