1 bevágás.
Ősrobbanás.
Szerintem a mi Univerzumunk egy tágabb, még ritkább Világegyetemben tulajdonképpen 13,7 Mrd éve keletkezett sűrűsödés, fekete lyuk (FL).
Ez a SCHWARZSCHILD képlettel igazolható. Ugyanaz a képlet strukturálisan azt bizonyítja, hogy egy FL teljes terét nem töltheti ki egy másik sűrűsödés, egy másik FL
Vagyis a mi Univerzumunkban lehetnek FL-ek, és A tágabb Világegyetemben is, mint a mi univerzumunk.
A világegyetem nem tömeg, hanem sűrűség léptékű, az számít, melyik térrésznek milen a sűrűsége?
A mi univerzumunkké kb 1 nukleon /m3, itt néhány nagyságrend tévedés lehet, erről nem tehetek, de így könnyű elképzelni: 1 m3-ben 1 db nukleon (vagy 10, 100?).
A tágabb, külső világegyetemé sokkal ritkább, lehet hogy 1 kM3 -re jut csak 1 db nukleon.
Így hát, csak arra tudnék válaszolni, mekkora a mi Univerzumunk, a tágabb világegyetem mérete ismeretlen, az is csak egy sűrűsödés egy másik sűrűségléptékben?
De vannak elmélet feltevéseim a mi univerzumunkra, és számításaim.
Ezek alapján, a mi Univerzumunk kb 300 Mrd fényév méretű, és egy, az összeroppanásnál középről kiinduló LÖKÉSHULLÁM két részre osztja.
Az a belső mag, a távolodó lökéshullámon belül, ahol mi vagyunk, 13,7 Mrd fényév méretű csak.
És mert a távolodás~ fénysebességű, ezért tűnik sötétnek az éjszaka, ezért nő az Univerzumunk.
Azt is tudom, hogy lassuló ütemben, mert 150 Mrd fényévnél meg kell álljon a tágulása. Ezt egy sűrűségléptékkel végzett harmadfokú egyenlet megoldása alapján tudom.
Rajtunk, értsd az Ősgalaxis halmazunkon már rég áthaladt ez a lökéshullám.
Ahol áthalad, ott érdekes dolgok történtek.
Itt felmerül a kérdés, akkor hogy lehet, hogy látohatárunk mindenütt azonos távolságú? Netán középen vagyunk? Nem valószínű. És még sok ilyen kérdés van, némelyikre tudom, némelyikre nem a választ.
Látod, ha ennyit írok rról, amiről tudom, hogy nem tudom, mennyit fogok arról, amiről állítom, hogy tudom?
Nem kis munka. | 
