Keresés

Kedves Bember

Te vagy az első, aki ilyesmit kérdezel, aminek nagyon örülök, de eddig nem arra feleltem.

Tudnillik sok tekintetben jól elképzelem, és le tudnám írni a Naprendszer keletkezésének képies kronológiáját, egyelőre többféle változatban.

Ezek mintha egy egy film snitjei bevágásai lennének.

Persze nem mindegyiket egyszerre vagy időrendi sorrendbe tudom leírni, hiszen az egyes szakaszokról különböző ismereteim vannak.

Mondjuk sorrendben:

1: Ösrobbanás?

2. Galaxisok, ősnap kialakulása- erről csekély információm van

3. A Nap és a Naprendszer kialakulása

4. Föld -Hold, és más bolygó, és hold rendszerek 

Legszívesebben az 4, ről, esetleg a 3-ról  írok, erről van a legtöbb információm.

Persze a többit is megemlítem, csak tág vonalakban.

De mert nagy munka, elébb megkérdem, így megfelelne?

Írd le, mit szeretnél?

Nem reméltem valaki reagál?

A dolog egyik feléről, hogyan távolodtak a Naptól, egy programot készítettem, excelben. Ezt szívesen megküldöm.

A program a Nap és valamennyi bolygó (beleértve a Szednát is) árapály munkáját és impulzusmomentumának (IM) változását 100 M éves időintervallumonként 137 tömbben, három változatban.

Kettőben a bolygótömegek különböző időkben léptek ki, különböző időben, a harmadikban közel egy időben, 4,7-5 Mrd éve.

Az utóbbi az inkább elfogadott állapot.

Ebben az esetben valószínű, hogy míg a gázbolygók a lökettől már kezdetben is messze kirepültek, addig a légkörükben lévő, kondenzálódó lanyagok még a Naphoz közel, (energiát veszítve a kondenzálódás miatt) tőlük lemaradva kezdték meg árapály távolodásukat.

Ahogyan a Hold is, amely még a Nap közelében, olvadékként szakadt ki a még szintén olvadék Földből, amelynek akkor 4 -órás forgásideje volt még.

(A paleontológia kormeghatározások nem veszik figyelembe, hogy a Földi év is még a Naphoz közel sokkal rövidebb volt, kezdetben akár néhány óra, nap, és hét.)

Emiatt a Nap forgása a kezdeti 2-3 óráról lelassult, miközben a Jupiter megörökölte IM-je túlnyomó részét.

Az árapály munkájához be kellett vezetni egy szituáció specifikus F energia csatolási tényezőt.

Ezt sikerült közelítenem, nagyságrendjét (E-3; -5) tekintve valamely áramlási ellenállás tényezőhöz rokonítható.

Az árapály roppant érdekes.

Javasolom, olvass bele a "Mégis Földleány a Hold" topikba, és hivatkozásaiba, ahol ilyesmiről is szó van.

A dolog másik feléről, hogyan, mikor és miért történt ez, szintén vannak elképzeléseim.

Szerintem ez a Nap éledésének kezdeti, instabil szakaszában történt.

A kialakuló fúzió lökéshullámot gerjesztett, kellően nagy (a jelenlegit sokkal meghaladó) nyomással és hőmérséklettel mögötte, hogy létrejöhessenek a nehezebb, stabilabb elemek is, mint a vas, amelyből most is sok van a Nap légkörében, és amely képes stabilizálni az égéssel járó fluktuációkat, és vezérelni a He, H tömegcsere folyamatot, ami nélkül az borzalmasan sztohasztikus lenne, illetve volt is.

Mert kezdetben, amíg ez nem így volt, történhetett a tömeg kivetés ami maghoz közeli zónában indulva kellően erős volt az ottani nagyobb tömegvonzás leküzdésére is. Kevéssé valószínű, hogy a kvetődés az ekliptikán történt, a forgás ellenére, sőt- közelebb a pólusokhoz.

A bolygók perihélium magassága a távolodás során ezt megőrizte.

A bolygók "porbacsomósodása" porkorongból nem reális, és ha volt netán ritka porkorong, amelyet a bolygócsírák "felsepertek", az s az árapály révén keletkezhetett.

Örvendezek.

És keresem a porfelhőt, hiszen a bolygók "porbacsomósodnak", ahogyan mondják.

Itt meg olyan tiszta a világűr. Semmi nem gyöngíti a feketeséget. Persze ez nyilván csak látszat. Dehát-ez a bolygó csupán 10 millió éves?

De mi van, ha nem is porbacsomósodott, hanem a napjából szakadt ki, ahogyan a mi Földünk is, és elrepült valameddig? Most meg már a napja árapálya távolítja, miközben forgása lassul? Ja vajon mennyi lehet a napja forgásideje?

A mi Napunké ugyanis 2,5 óra lehetett, mielőtt a bolygók kiszakadtak belőle. Azóta, persze lefékeződött, ahogy árapályával távolította őket. Pontosan mint a Föld. Neki is 4 órás forgásideje lehetett, amikor a Hold, még a Nap közelében, olvadékként kiszakadt a még olvadék földből. Csak kevéssel később, mint, amikor a Föld magzatburkaként, a vele együtt kiszakadt Uránus a kondenzálódó Földet elpotyogtatva tovarohant, míg végül valahol leállt.

A Földtől eközben végig távolodott sápadt leánya, a Hold, ma is kb. 4 cm-/év sebességgel.

Miközben, nem is sejtjük, hogy a Föld is távolodik a Naptól, néhány m/év sebességgel.

Fura egy ideológia ez.

Nem olyan, mint a porbacsomósodás, ahol minden állandó, semmi nem változik, csak egyszer, a kezdetben.

Az változatlan, sokkal inkább nekünk való.