Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2005-05-25 09:44:37 184
Van organikus eredetű dadogás is, de ez a ritkább.
A hozzászólás:
shea Creative Commons License 2005-05-25 09:37:42 183

Sziasztok Sorstársak!

 

Új vagyok itt, habár már egy ideje olvasgatom a fórumot. Én szentül meg vagyok győződve arról, hogy minden dadogás pszichés eredetű... hiszen minden az agyban dől el! Az enyém az tuti az...

Van egy könyvem, az a címe, hogy "A lélek nyelve a betegség" és abban azt írják, hogy a dadogó gyerek (mert legtöbbünknek ott kezdődik) attól fél, hogy beléfojtják a szót, nem lesz elég ideje elmondani amit akar (mert senkit nem érdekel), ezért elkezd gyorsabban beszélni, ami megzavarja és dadogni kezd... és ahogy hallja magát dadogni, még idegesebb lesz aminek a vége, hogy jobban dadog. A gyógyulás útjához az van írva, hogy meg kell magát győznie arról, hogy nem értéktelen, és hogy igen is kíváncsiak rá az emberek.

Rám ez a diagnózis totál stimmel. Elég problémás gyerekkorom volt... és habár tisztában vagyok azzal, hogy ez a "győzzük meg magunkat, hogy értékesek vagyunk" dolog működne, nagyon nehéz ezt "beprogramozni", amikor kicsi kora óta azt hallja az ember, hogy semmire nem jó, vagy semmit nem csinál jól.

Nem tudom, hogy mennyien ismeritek a Horthy Miklós fia (Horthy István) özvegyének az önéletrajzi regényét... hirtelen nem ugrik be a címe, de nagy siker volt. Azt hiszem, hogy "Becsület és tisztesség"... vagy valami ilyesmi. Megrőkönyödve olvastam, hogy a Horthy Ilona (aki a könyvet írta) gyerekkorában erősen dadogott... és az ő bevallása szerint a speciális légzőgyakorlatok "gyógyították ki" a dadogásból. Neki ugye nagyon fontos volt, hogy ne dadogjon, mert mint ismert személy sok beszédet mondott tömeg előtt, rádióban, stb.

Lehet, hogy hülyén hangzik, de én csak nemrég jöttem rá arra, hogy ha tud az ember normálisan beszélni, ha nem, ez nem akadályozhatja a karrierje vagy csak a normális jövője kialakításában (meló, új emberek megismerése, stb.) mert abból nagyon nagy baj lehet! Én túl vagyok a nagyon nagy bajon (rák) és már tudom, hogy nem a dadogás számít... habár ez nem jelenti azt, hogy szívesen élek ezzel együtt... de ha nagyon elegem lenne belőle, akkor biztos vagyok benne, hogy tennék ellene valamit... mert ott vannak a speciális légzőgyakorlatok, az agykontroll, a meditálás... és mindenek előtt az ÖNSZERETET!!!

Na... jó nagy bölcsességeket hordtam itt össze... de azért remélem, hogy nem estek nekem, hogy "ugyan már, miket beszélsz..."

 

Ciao

shea

Előzmény:
Dnash Creative Commons License 2005-05-24 20:49:08 181
Ok, mostmár tényleg elegem van a dadogásomból. Aki tudja azt, hogy amikor magam vagyok, akkor miért nem dadogok, és amikor emberek közt, akkor miért igen, az kérem jelezze! Mert már sokmindenre rájöttem, de erre nem. Köszönöm

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!