Kedves -Survivor !
Valamikor a '80-as évek második felében (biztos, hogy '88 előtt) szegény Juhász Gyula mondotta nekünk, tanítványainak, hogy mikor Glatz ezt a témát (mármint az öngyilkosság, vagy más kérdését) felvetette a História indításakor (Glatz volt úgy-e a főszerkesztő, aki ezt elsősorban példányszámnövelő célzattal tette) mennyire kritizálta őt ezért akkor a szakma, a korszakkal foglalkozó történészek (talán többsége?).
A téma tehát nem ismeretlen, azóta többször előjött, de valahogy nem vált vitatémává. Mi ennek az oka szerinted? Azóta is tusolná(n)k az ügyet? Vagy annyi érv, bizonyíték, stb. szól ellene?
Laikus kérdéseim:
1. (Úgy emlékszem a holttestet a Miniszterelnöki Hivatal dolgozósobájában találták), hogy volt ott akkor titkos egy találkozó? A két tiszt belépését, kilépését, netán kikisérését, hogy oldották meg? Hogy tudott egy apparátus elött titokban maradni, hogy járt ott két német tiszt?
2. Ha nem ott volt, s oda szállították, azt hogy oldották meg? Annyi embernek kellett volna akkor falazni?
Azt a érintett német tiszttől származó beszámlót kiváncsian olvasnánk többen is. Karold fel az ügyet, nagy fába vágod a fejszéd.
üdvözlettel.m. |
