|
|
 |
rev251
 2005-05-14 22:25:30
|
103
|
regionális középhatalomnak - úgy tűnik - még mindig nem érted, miért jó az atomfegyver.
Jónak jó, nekik is - ezt el kell ismernem. De fölöslegesnek tartom, megbombázás ára talán másképp is felsrófolható, főleg meg kerülendő, ill. az esetleg bekövetkező ellene irányuló büntetőakciónál (mely lehet korlátozott is) is kell hagyni tartalékot a helyreállításra.
A középhatalom lényege (ha hosszú ideig akar létezni), hogy ne packázzon TÚL SOKAT a nála nagyobb súlycsoporttal. Ill. használja a szélárnyékot, a nagyhatalom átmeneti tehetlenségeit, stb. (Pótolja stratégiával a fegyvert, ha úgy tetszik)
Kína NEM középhatalom... (tehát érthetőbb az atombomba-programja, annak racionalitása is - az előbb leírottakkal összhangban)
De hogy ne legyen az atombombás ügy teljesen OFF (próbáljuk az elméletet egy adott középhatalomra...):
Akkor mi van Irakkal? Egy középhatalomról beszélünk, mely kapott egy korlátozott büntetőhadjáratot, majd egy korlátlant.
Miért is nem volt akkor atomfegyver, ha olyan olcsó...?
Hagyományos hds ugye kellett, pl. Irán ellen. Az USA haderő megette az Irakit, de azért rákészült - tehát volt a mérleg másik serpenyőjében is valami.
(Az ilyen tárgyalásoknál lényeges, hogy egy adott lépésnek költsége legyen - és itt volt)
A megbombázás persze az USA-nak így is sokba van (olajár-emelkedés, mint indirekt, a hads-re fordított erőforrás mint direkt költség). Úgy többe lenne.
OFF-atom
Ja, és még valami - egy tisztán taktikai kérdés/mellék-mellékszál.
Ha az atomfegyver (ami az eddigiek szerint általában hadászati, vagy az esetleges kivétel lélektani okokból annak tekintendő) a blöffparti része, a védekezéskori bevetéshez az is kell, hogy az ellenségre lehessen ledobni - nem a saját területemen, ahol a harcok folynak. Amihez ballisztikus rakéta, műholdak (min. a vezérléshez), vagy távolsági bombázó kell (tehát a helyin túlmenő légifölény, annak minden vonzatával, vadászok, rádióelektronikai harc, stb.). Most akkor mi is az olcsó? (Ebben az alesetben
kicsit olyan, mint a vízszolgáltatás - nem csak a vízcsap bolti árát kel kifizetned, hanem egy háttér-infrastruktúrát is
Hangsúlyozom, hogy nem a végső kétségbeesés esetéről beszélek (az egy másik ügy, szintén kibeszéltük), hanem a tárgyalási fázisról.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2005-05-11 02:08:40
|
102
|
A regionális középhatalomnak - úgy tűnik - még mindig nem érted, miért jó az atomfegyver.
Nem arra kell, hogy "ellenpólus szerepére pályázzon" az egy szuperhatalommal szemben (bár Kína idővel azzá válhat), hanem hogy elrettentse az - egyébként más okból ellenséges - szuperhatalmat (vagy másik regionális középhatalmat - lásd Pakisztán és India, vagy India és Kína, vagy Kína és Oroszország relációját) egy katonai támadástól. Az "elrettentés" alatt azt értem, hogy kellően magasra srófolja az ország elfoglalásának (vagy megbombázásának) várható árát. (Várható ár=az egyes kimenetelek költségének a kimenetelek valószínűségével súlyozott átlaga. Ha csak 1% eséllyel bejön ide egy nukleáris attak a szoros szövetséges Izraelre, vagy az egyik térségbeli bázisra, az igencsak fölhúzhatja az átlagot.)
Hagyományos hadseregre mindenképpen szükségük van, ez igaz. Elrettentő funkcióját azonban sokkal olcsóbban elérheti atombombával, mint anélkül - ennyi volt az eredeti álláspontom, és ki is tartok mellette. Tehát olcsóbb (és gyorsabban elérhető) egy alacsony színvonalú hadsereget fenntartani atombombával, mint egy magas színvonalú hadsereget fenntartani atombomba nélkül.
Ugyanis úgy tűnik, könnyebb egy hatvan évvel ezelőtti csúcstechnikának megfelelő atomfegyvert gyártani, rendszerbe állítani, üzemeltetni, mint egy mai csúcstechnikának megfelelő hagyományos fegyvert. Erre utal, hogy Kína - mely már vagy négy évtizede képes volt atomfegyvert előállítani - mindmáig nem képes a mai csúcstechnikának megfelelő hagyományos fegyvert előállítani, pedig óriási és folyamatosan növekvő gazdasági erőforrásokat rendelnek a célhoz, amellett mesterei az ipari kémkedésnek és a reverse engineeringnek is. |
|
Előzmény:
|
|
rev251
2005-04-25 11:58:15
|
97
|
Valamit nem veszel figyelembe.
Hagyományos hadseregre MINDENKÉPP szükség van. Akármire hasonlít a hadügyminiszter arca, ill akármilyen színű a hadügym. inge...
Tehát a rezsiben így is, úgy is benne van
Más kérdés, hogy mit valósítanak meg, a részletekben akár igazad is lehet. Tán még Izraelt tekintve is. 1948-ban kiáltották ki, s hiába jöttek mindenféle társ. rétegből és foglalkozásból, valsz. átestek a "forradalmi hadsereg" gyerekbetegségein, gondolom.
Nem vagyok harcász, de egy békehadseregnek biztosan gondot okozna egy 10 éves konfliktusban edzett hadsereg., ha nem véreztették teljesen ki (az embereket). Tehát egy Irán-Svédo. meccs kétesélyes (az 1. 1-3 hónapban), mégha a svéd hadianyagellátás jobb is (az majd később dönt el a kérdést). Ja, és persze nem a sarkkörön kell játszani a meccset, az bazi nagy svéd előny lenne. (Iráni sielőkommandó...)
Ami az atombombát illeti. (Szigorúan a hadászatit)
Sajnos megdőlt az a gondolatom, hogy egy szuperhatalom nélküle is biztosan győzhet, úgy, hogy a másiknak van. (Blöff és nemzetközi/melegháború-mentes stabilitás szempontból).
A blöffnek tényleg hihetőnek kell lennie, ill. a másik beveti, ha végső eset (vezztés előtt) van, mégpedig nagyobb valószínűséggel, ha neked nincs. (Bár kétségtelenül ódzkodnak a bevetéstől)
Ezt enyhíti, HA nem is kerül olyan sokba a dolog.
Szóval nélküle nem mehet biztosra (bár azért talán érdemes próbálkozni...)
Viszont egy regionális (közép)hatalom esetén igaz lehet, amit gondolok. Az nem döntő szereplője egy blöffpartinak. Nem rúgja valagba a nála nagyságrenddel erősebbet, vagy ha igen, nem direkt módon. (Hallottam olyat is, hogy Szaddam Husszeint 1990-ben "lesre futtatták", ti. valamiféle zöld utat adtak neki Kuvait megszállására - nem tudom, mi igaz ebből)
Egy középhatalom másképp mozog, mert véges a mozgástere, egy szuperhatalmat csak belső dolgok korlátoznak (nem lehet mindenhol EGYSZERRE, és neki is véges, bár igen nagy a kasszája). Igazából a legtöbb történelemben ismert ország max. középhatalom volt ebben az értelemben, kivéve az ókori Rómát, az ókor-középkori Kínát, TALÁN Angliát a XVIII. sz-ban a tengereken, és TALÁN Perzsiát. (Nagy Sándor, Batu Kán, Attila a hun nem játszanak; felfújt lufik voltak)
És ha ez igaz, Pakisztánnak el kéne gondolkodni, Indiának is, sőt az EU-nak is. Kínát értem, bár talán az is jobban járna bomba nélkül.
Ui. mindnyájan a kétpólusú világrendet elemeztük. Most egypólusú van. Nem biztos, hogy az USA-val szembeni érdekérvényesítés jó módja az ellenpólus szerepére pályázni. Az 1 pólus nem lehet mindenhol egyszerre. Tehát kicsit lehet "húzogatni a bajszát", de nagyon nem - minek is?
Elég, ha (kalóz módon...) nem MS terméket használunk (a közigazgatásban), szarakodunk a vámszabályokkal és a MEO előírásokkal, sutyiban gyarmatosítunk KICSIT, titkos háborúzunk, és visszahúzódunk, ha nem tetszik a "pólusnak". Nem kell rögtön ICBM atomtöltettel
Az EU ezt mintha értené (hiába, az évszázados gyarmatosító tapasztalat), talán a SzU is meg fogja. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
