|
|
 |
Kis Ádám
2005-05-09 21:44:36
|
106
|
A fordítás gépestésének sikere szerintem nem fejlődési kérdés. Írtam már, de megismétlem, a gép azért nem fogja tudni felvenni a versenyt az emberrel, mert csak olyan szöveget tud megfelelő szinten lefordítani, amelyet (1) egyértelműen fel tud ismerni; (2) képes nyelvileg leképezni. Ilyen szöveg azonban nagy valószínűséggel csak valamilyen, korábban lefordított szövegek kombinációja lehet, azaz sosem lehet újdonság.
Ami a szakfordítást illeti, a legnagyobb problémát a terminológia jelenti, amely vagy van, vagy nincs, de többnyire nincs. A fordítói tevékenység egyik legnehezebb része a terminológiateremtés. Ez viszont roppant kockázatos - nemcsak a szakmát kell ismerni, hanem a szakemberek pszichóziást és konvencióit is. Emellett a legnehezebben áthidalható kulturális különbség is ezen a téren érzékelhető. Pl., európai gondolkodásunk rendkívül nehezen fogadja be az amerikai terminológiai stílust, amely nagyon erősen metaforikus.
Ezért mi igyekszünk a szakfordítást csoportmunkaként megszervezni, ahol sikerül(het) egyeztetni a szakmai és a nyelvi tudást. Sajnos, a képzésnek rendkívüli adósságai vannak, pl. szinte bűn, hogyba műászaki felsőoktatásban nem tanítanak nyelvi ismereteket (nem idegen nyelvre gondolok).
Amúgy rumci felvetésére csak annyit szeretnék mondani, hogy azt a fordítási képességet, amelyet pl. a Babelfish biztosít (NB - a Prompt sokkal jobb), már a számítógép korai fejlődési szakaszában is - elképzelték. 1963-ban hallgattam egy kijevi professzor előadását, aki teljes mértékig megvalósíthatónak írt le egy 95%-os fordítórendszert (ez alatt az értendő, hogy kb. ilyen mértékben közelíti meg az elfogadható fordítást). Ez annyit jelent, hogy birtokában volt annak az elméleti modellnek, amely ennek a megvalósítására képes.
Ezzel kapcsolatban csak két baj van:
- ezt az elméleti modellt még nem sikerült ma sem teljesen megvalósítani (igaz, azóta az alapelévet is módosították, ez metanyelves fordító lett volna);
- úgy tűnik, ez a 95% elméleti maximum, ennél jobbat (vagy akár ennyit) elméletileg sem lehet megvalósítani.
Összefoglalva, szerintem a tökéletes gépi fordítót nem lehet előállítani, és habár lassúbb, de reálisabb, biztosabb és kellemesebb is a természetes mód.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2005-05-09 12:46:13
|
105
|
Abszolút egyetértek. A fordítói munka jelentős része nem is nyelvi kérdés: kutatás, utánanézés, értelmezés, hangsúlyok mérlegelése stb. Még ha le is szűkíted a témakört, akkor is elcsúszhat 1 csomó dolog.
Sokan azt hiszik, hogy a nyelvi közvetítés olyasmi, amit a nyelvszakos egyetemisták ösztöndíj-kiegészítésül végeznek... hát nem. Aki került már bajba, kellemetlen helyzetbe amiatt, hogy ezen akart spórolni, az szvsz jól megjegyzi magának. Pl a színes fotókkal drága pénzért piacra dobott könyvek csak úgy hemzsegnek a félrefordításoktól, ügyetlen nyelvi fordulatoktól. Holott ha kiadsz 10 000 forintot egy könyvre, arra vágysz, hogy olvasható legyen :-(
Vagy most hallottam egy sztorit: állítólag egy férfi azért nem kapott beutazóvízumot Kanadába, mert korábban véletlenül halálos kimenetelű balesetet okozott. Amikor a "bizonyítványát magyarázta" a követségen, a fantasztikus diplomáciai érzékkel rendelkező tolmács simán benyögte a "homicide" (emberölés) szót. 10 perc múlva már az utcán voltak... Mindenki emlékszik arra a blamára is, amikor itt volt az izraeli miniszterelnök, és a beszéde alatt sikerült a tolmácskabinba egy olyan tolmácsot tenni, aki még sosem szinkronozott korábban... kis híján diplomáciai problémák kerekedtek az ügyből. Egy szó, mint száz: ez is szakma, ezt is meg kell tanulni, és meg kell fizetni.
De hogy vmi pozitívat is mondjunk a gépekről: az interneten elérhető sokmillió szöveg, pláne a glosszáriumok, ismeretterjesztő oldalak, fordítással együtt feltett dokumentumok stb fantasztikus segítséget jelentenek a fordítóknak. Nem beszélve a szövegösszehasonlító programokról stb. Szóval valóban tudnak a gépek segíteni, a munkát gyorsítani , de bizonyos döntéseket az embernek kell meghoznia.
Most jól elmentünk OFF-ba, bocs. |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2005-05-09 12:14:19
|
103
|
| Mint egy tudományos szakkönyv fordítója és több ilyen könyv szaknyelvi lektora felhívnám a figyelmet arra, hogy a nívós tudományos szakfordítás (és bizonnyal a szép egyszersmind hű műfordítás is) majdnem olyan nehéz dolog, mint a mű megírása. A jó fordító társzerzővé nő fel a munka során. Egy-egy mondattal, sőt egy-egy szóval kapcsolatban is gyakran külön kutatómunkára van szükség, és persze ötletekre, amelyeket nem is lehet pénzben megfizetni. Igazán jó szakfordító csak magas szinten kvalifikált, és mindkét nyelven nagyon jól tudó kutató lehet (nota bene anyanyelvén sem tud mindegyik kutató elég jól) . A legjobb gépi fordítás is csak bizonyos határokig (nem akarok sértően fogalmazni) szolgálhat gyors segítségként. A két dolog abszolúte nem összemérhető. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|