Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2005-05-08 12:11:47 82

Fodor szerint a lingua franca a keresztesháborúk idején alakult ki, és a XIX. századig volt használatban. Olasz, spanyol, francia-provanszál elemeket tartalmazott.

 

Egyébként egy olyan korábbi bejegyzésre alapozva gondoltam erre, mely szreint a középkorban a magyar parasztokkal is lehetett latinul beszélni (talán LvT írta egy alkalommal).

 

Kis Ádám

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2005-05-08 11:59:25 80

Kedves Kis Ádám!

 

Ismét majdnem mindent elfogadok, amit írsz, csak annyit jegyeznék meg, hogy a lingua franca nem azért jött létre, mert a latin "már nem volt alkalmas arra, hogy alacsonaybb műveltésgi szinten közvetítőnyelv legyen" (idézet Tőled). A ma is tanított klasszikus latin soha nem volt a köznép nyelve, a köznép a császárkorban ma a vulgáris latinnak nevezett primitívebb (sit venia verbo) nyelvet beszélte, és ebből a vulgáris latinból alakultak ki a VIII. század körül plusz mínusz a mai neolatin nyelvek. Abban az időben, a VIII. század környékén még nem volt jelentős a nyugat-európai mediterrán kereskedelem, sőt egész Nyugat-Európa messze el volt maradva a Kelettől (nemcsak Bizánctól, hanem az araboktól is). Ami kereskedelem a koraközépkorban volt, abban a döntő szerepet az arabok játszották, akiknek nemcsak a matematikai, hanem a kereskedelmi-tengerészeti terminológia jelentős része is köszönhető (pl. a havária, admirális, azt hiszem a douane, dogana szó eredetije is arab, több nem jut eszembe hirtelenjében, de ha gyötörném az agyamat, lenne még néhány). Amikor az olaszok és más nyugati népek is bekapcsolódtak a tengeri kereskedelembe, talán a X. században, akkor alakulhatot ki a lingua franca, döntően az olaszból, de éppen az előbb mondottak miatt jelentős volt benne az arab komponens is. (Megvallom, igazából nem tudom, mikor alakult ki a lingua franca, inkább hipotézist fejtettem ki...)

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2005-05-08 11:40:35 77

Kedves Malaczky!

 

Az eredeti lingua francát csak azért hoztam fel, mert annak megjelenése mutatta, hogy akkor a latin már nem volt alkalmas arra, hogy alacsonaybb műveltésgi szinten közvetítőnyelv legyen, azaz elindult azon az úton, amelyik a teljes háttérbe szorulásához vezetett.

 

A latin közvetítőnyelv szerepét alapvetően az intellektuális tevékenység demokratizálódásával vesztette el. Ennek első lépése a hitélet területén volt, amikor a köznépnek anyanyelvén olvasták fel a Bibliát, majdez átterjedt a világiasodás irányában. McLuhan mindezt ahhoz köti, hogy a könyvnyomtatás elterjedésével lehetővé vált a művelődés individualizálódása. Egyébként a reformkori példád is erre tart: nem véletlen, hogy a nyelvújítás kezdeményezői írók voltak (és nem pl. hivatalnokok.

 

A másik szempont, amely ezzel tyúk-tojás kapcsolatban van, az a nemzetállamok kialakulása, amely az identitástudatot a nyelvhez kötötte. Nem véletlen, hogy az anglisták antinyelvművelők: az angolszász régióban a birodalmi nemzettudat sokáig, szinte napjainkig megakadályozta a nyelvi nemzettudat uralomra jutását, McPherson ellenére.

A dolog talán a mentális lexikon hatékonysága irányában mutat, hiszen Bessennyei megsejtette, de ma már bizonyítani is vélik, hogy az anyanyelven való gondolkodás hatékonyabb.

 

Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!