|
|
 |
Kis Ádám
2005-05-08 12:11:47
|
82
|
Fodor szerint a lingua franca a keresztesháborúk idején alakult ki, és a XIX. századig volt használatban. Olasz, spanyol, francia-provanszál elemeket tartalmazott.
Egyébként egy olyan korábbi bejegyzésre alapozva gondoltam erre, mely szreint a középkorban a magyar parasztokkal is lehetett latinul beszélni (talán LvT írta egy alkalommal).
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2005-05-08 11:59:25
|
80
|
Kedves Kis Ádám!
Ismét majdnem mindent elfogadok, amit írsz, csak annyit jegyeznék meg, hogy a lingua franca nem azért jött létre, mert a latin "már nem volt alkalmas arra, hogy alacsonaybb műveltésgi szinten közvetítőnyelv legyen" (idézet Tőled). A ma is tanított klasszikus latin soha nem volt a köznép nyelve, a köznép a császárkorban ma a vulgáris latinnak nevezett primitívebb (sit venia verbo) nyelvet beszélte, és ebből a vulgáris latinból alakultak ki a VIII. század körül plusz mínusz a mai neolatin nyelvek. Abban az időben, a VIII. század környékén még nem volt jelentős a nyugat-európai mediterrán kereskedelem, sőt egész Nyugat-Európa messze el volt maradva a Kelettől (nemcsak Bizánctól, hanem az araboktól is). Ami kereskedelem a koraközépkorban volt, abban a döntő szerepet az arabok játszották, akiknek nemcsak a matematikai, hanem a kereskedelmi-tengerészeti terminológia jelentős része is köszönhető (pl. a havária, admirális, azt hiszem a douane, dogana szó eredetije is arab, több nem jut eszembe hirtelenjében, de ha gyötörném az agyamat, lenne még néhány). Amikor az olaszok és más nyugati népek is bekapcsolódtak a tengeri kereskedelembe, talán a X. században, akkor alakulhatot ki a lingua franca, döntően az olaszból, de éppen az előbb mondottak miatt jelentős volt benne az arab komponens is. (Megvallom, igazából nem tudom, mikor alakult ki a lingua franca, inkább hipotézist fejtettem ki...) |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2005-05-08 11:40:35
|
77
|
Kedves Malaczky!
Az eredeti lingua francát csak azért hoztam fel, mert annak megjelenése mutatta, hogy akkor a latin már nem volt alkalmas arra, hogy alacsonaybb műveltésgi szinten közvetítőnyelv legyen, azaz elindult azon az úton, amelyik a teljes háttérbe szorulásához vezetett.
A latin közvetítőnyelv szerepét alapvetően az intellektuális tevékenység demokratizálódásával vesztette el. Ennek első lépése a hitélet területén volt, amikor a köznépnek anyanyelvén olvasták fel a Bibliát, majdez átterjedt a világiasodás irányában. McLuhan mindezt ahhoz köti, hogy a könyvnyomtatás elterjedésével lehetővé vált a művelődés individualizálódása. Egyébként a reformkori példád is erre tart: nem véletlen, hogy a nyelvújítás kezdeményezői írók voltak (és nem pl. hivatalnokok.
A másik szempont, amely ezzel tyúk-tojás kapcsolatban van, az a nemzetállamok kialakulása, amely az identitástudatot a nyelvhez kötötte. Nem véletlen, hogy az anglisták antinyelvművelők: az angolszász régióban a birodalmi nemzettudat sokáig, szinte napjainkig megakadályozta a nyelvi nemzettudat uralomra jutását, McPherson ellenére.
A dolog talán a mentális lexikon hatékonysága irányában mutat, hiszen Bessennyei megsejtette, de ma már bizonyítani is vélik, hogy az anyanyelven való gondolkodás hatékonyabb.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|