|
|
 |
Törölt nick
2005-05-08 11:33:12
|
76
|
Kedves polites!
Amit írsz, azok viszonylag közismert dolgok, és nem cáfolják az én állításomat, mert csak a tágabb kontextust vázoltad. Én arról beszéltem, hogy a tudós értelmiségiek nyelvhasználatának alakulásában a humanizmus korában* közrejátszott - nem tudom milyen mértékben, de valamilyen mértékben bizonyosan - a humanisták superbiája (görögös nickedre gondolva görögösen hybrisnek is nevezhetném; nemcsak kíméletlen kritikájuk, hanem a latin nyelv további fejlődésének - szerintük "rontásának" - akadályozása is kauzális volt). A latin kihalása természetesen multikauzális folyamat, nem vezethető vissza egyetlen okra. Nyilvánvaló, hogy a felvilágosodás és a polgárosodás sem használt a latinnak, de ennek is több komponense volt, pl. az egyházellenesség és a parvenük műveletlensége is, de persze az antiarisztokratizmus, egyáltalában a demokrácia iránti igény is.
A tudósok azért használták még sokáig a latint, mert részben a koraújkori népnyelvek (német, francia, angol) még nem voltak tudományos szinten kiművelve, másrészt a nemzetközi érintkezésben még a XVIII. században is a latin volt a legelfogadottabb (kb. úgy, mint ma az angol). Gauss és Bolyai is latinul leveleztek, mint ez köztudomású. Két apró adalék: 1) Németországban már a XVI. századtól kezdve megjelentek német nyelvű tudományos művek is; 2) Franciaországban egy, az 1830-as években francia nyelven megjelent tudós könyv előszavában azt írta a szerző, mintegy mentegetőzve, hogy azért nem latinul írta művét, mert "manapság" már a német tudósok is értenek annyira franciául (vagy jobban is), mint latinul.
*) Azt azért nem árt tudni, hogy a hollandiai tudományosságban a humanista mentalitás még a XVIII. században is létezett (nem utolsó sorban a hugenotta emigránsok örökségeként). |
|
A hozzászólás:
 |
polites
2005-05-08 10:44:14
|
73
|
"a latin mint tudományos nyelv újkori kihalásában szerepet játszottak a középkori latint és az azt beszélőket mélységesen megvető, gőgös humanisták is, akik szinte ujjal mutogattak arra, aki nem a cicerói normák szerint beszélt (vagy inkább írt) latinul."
Nem a humanisták tettek be a latinnak, hanem a felvilágosodás és polgárosodás.
Newton még latinul írta műveit, de száz év múlva már az angolok és franciák saját nyelvükön írták a tudományos műveket.
Gauss a 19. szd. elején még latinul írt, de 50 év múlva már németül írták a tud. műveket Németországban is. Még 50 év és már keleten sem írtak semmit latinul.
Hol voltak már ezekben az évszázadokban a humanisták? |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2005-05-08 00:21:33
|
67
|
Kedves Kis Ádám!
Köszönet az érdekes információkért. (Én is először oroszul tanultam meg pl. a vestibule és a Brusthalter szavakat). Alapvetően egyetértek Veled, de annyit megjegyeznék, hogy a latin mint tudományos nyelv újkori kihalásában szerepet játszottak a középkori latint és az azt beszélőket mélységesen megvető, gőgös humanisták is, akik szinte ujjal mutogattak arra, aki nem a cicerói normák szerint beszélt (vagy inkább írt) latinul. Ezáltal sokaknak (tudós értelmiségieknek) elvették a kedvét attól, hogy latinul beszéljenek és írjanak, másfelől a cicerói normák dogmaként való kezelésével és számonkérésével a latin nyelv modernizálását is akadályozták. Györkösy Alajos magyar—latin-szótára is hemzseg a nehézkes fordításoktól, amelyek helyett lehetett volna pl. olasz szavakat latinosítani, de a régi humanista reflex az élő latinság harcosait ma is jellemzi. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|