|
|
 |
polites
2005-05-08 10:44:14
|
73
|
"a latin mint tudományos nyelv újkori kihalásában szerepet játszottak a középkori latint és az azt beszélőket mélységesen megvető, gőgös humanisták is, akik szinte ujjal mutogattak arra, aki nem a cicerói normák szerint beszélt (vagy inkább írt) latinul."
Nem a humanisták tettek be a latinnak, hanem a felvilágosodás és polgárosodás.
Newton még latinul írta műveit, de száz év múlva már az angolok és franciák saját nyelvükön írták a tudományos műveket.
Gauss a 19. szd. elején még latinul írt, de 50 év múlva már németül írták a tud. műveket Németországban is. Még 50 év és már keleten sem írtak semmit latinul.
Hol voltak már ezekben az évszázadokban a humanisták? |
|
 |
Kis Ádám
2005-05-08 09:12:43
|
68
|
Kedves malaczky!
Én meg a latin bukásával kapcsolatos információdat köszönöm, bár annyiban vitatkoznék vele, hogy ezt nem látom közvetlen összefüggésnek. Ez inkább a ma használatos fogalom elnevezését adó lingua franca kialakulását indokolja, amely, mint ismeretes, keveréknyelv volt.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2005-05-08 00:21:33
|
67
|
Kedves Kis Ádám!
Köszönet az érdekes információkért. (Én is először oroszul tanultam meg pl. a vestibule és a Brusthalter szavakat). Alapvetően egyetértek Veled, de annyit megjegyeznék, hogy a latin mint tudományos nyelv újkori kihalásában szerepet játszottak a középkori latint és az azt beszélőket mélységesen megvető, gőgös humanisták is, akik szinte ujjal mutogattak arra, aki nem a cicerói normák szerint beszélt (vagy inkább írt) latinul. Ezáltal sokaknak (tudós értelmiségieknek) elvették a kedvét attól, hogy latinul beszéljenek és írjanak, másfelől a cicerói normák dogmaként való kezelésével és számonkérésével a latin nyelv modernizálását is akadályozták. Györkösy Alajos magyar—latin-szótára is hemzseg a nehézkes fordításoktól, amelyek helyett lehetett volna pl. olasz szavakat latinosítani, de a régi humanista reflex az élő latinság harcosait ma is jellemzi. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2005-05-07 23:55:31
|
66
|
Kedves malaczky!
Valószínűleg Frigyes jobban tudott franciául, mint németül, ezért gondolta, hogy a francia nyelv alkalmasabb a kulturális tartalom kifejezésére, mint a német.
A dolgot ketté kell választani. Az egyik oldalon a nyelvi szerkezet van, ami mindenre alkalmas. A másik oldalon pedig a szókincs van, amelyik rendkívül gyorsan fejleszthető. Persze, nem kell mindent újraalkotni, át is lehet venni szavakat. A nyelv attól nem veszti a jellegét, hogy szavakat kölcsönöz. Például a japánok nem cicóznak, egy-az-egyben átveszik az angol szavakat. Ezekre azonban már az anyjuk sem ismer rá, mert a saját fonetikai képességeikhez igazítják. Ami eléggé eltér az angoltól: teljes nyíltszótagúság van és nincs l hang. Hidasi Judit mesélte, hogy az áruházban az anyuka így hajtja a kisgyereket: Surori. Ugyanis igyekszik angolul beszélni vele, hogy hamar megtanulja. Surori=slowly a japlishban.
Vagy amikor I. Péter Európa felé fordította Oroszországot, rengeteg német, majd francia műveltségszó jelent meg az oroszban, amerlyek mind a mai napig ott vannak, és mindenki óorosznak képzeli őket.
Szerintem a nyelv mindenre alkalmas, a nyelvet működtető kultúra mutathat bizonyos tulajdonságokat.
Persze, ne felejtsük el, hogy a 16-17. század a latin elhagyásának kora. Az addig lingua francaként működő nyelv nem azért vesztette el a korábbi szerepét, mert immanens eszközei nem lettek volna az új tartalmak kifejezésére, hanem azért, mert a társadalmi szegmensek ekkor tartották fontosnak az identitásukat artikulálni, és a legjobb eszköznek erre a nyelv tűnt. Nem véletlen, hogy ezt közetőne a nemzeti nyelvek kérdése milyen mértékben vált érzelmivé.
Kis Ádám
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|