Keresés

Részletes keresés

polites Creative Commons License 2005-05-08 10:44:14 73

"a latin mint tudományos nyelv újkori kihalásában szerepet játszottak a középkori latint és az azt beszélőket mélységesen megvető, gőgös humanisták is, akik szinte ujjal mutogattak arra, aki nem a cicerói normák szerint beszélt (vagy inkább írt) latinul."

 

Nem a humanisták tettek be a latinnak, hanem a felvilágosodás és polgárosodás.

 

Newton még latinul írta műveit, de száz év múlva már az angolok és franciák saját nyelvükön írták a tudományos műveket.

Gauss a 19. szd. elején még latinul írt, de 50 év múlva már németül írták a tud. műveket Németországban is. Még 50 év és már keleten sem írtak semmit latinul.

 

Hol voltak már ezekben az évszázadokban a humanisták?

Kis Ádám Creative Commons License 2005-05-08 09:12:43 68

Kedves malaczky!

 

Én meg a latin bukásával kapcsolatos információdat köszönöm, bár annyiban vitatkoznék vele, hogy ezt nem látom közvetlen összefüggésnek. Ez inkább a ma használatos fogalom elnevezését adó lingua franca kialakulását indokolja, amely, mint ismeretes,  keveréknyelv volt.

 

Kis Ádám

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2005-05-08 00:21:33 67

Kedves Kis Ádám!

 

Köszönet az érdekes információkért. (Én is először oroszul tanultam meg pl. a vestibule és a Brusthalter szavakat). Alapvetően egyetértek Veled, de annyit megjegyeznék, hogy a latin mint tudományos nyelv újkori kihalásában szerepet játszottak a középkori latint és az azt beszélőket mélységesen megvető, gőgös humanisták is, akik szinte ujjal mutogattak arra, aki nem a cicerói normák szerint beszélt (vagy inkább írt) latinul. Ezáltal sokaknak (tudós értelmiségieknek) elvették a kedvét attól, hogy latinul beszéljenek és írjanak, másfelől a cicerói normák dogmaként való kezelésével és számonkérésével a latin nyelv modernizálását is akadályozták. Györkösy Alajos magyar—latin-szótára is hemzseg a nehézkes fordításoktól, amelyek helyett lehetett volna pl. olasz szavakat latinosítani, de a régi humanista reflex az élő latinság harcosait ma is jellemzi.

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2005-05-07 23:55:31 66

Kedves malaczky!

 

Valószínűleg Frigyes jobban tudott franciául, mint németül, ezért gondolta, hogy a francia nyelv alkalmasabb a kulturális tartalom kifejezésére, mint a német.

 

A dolgot ketté kell választani. Az egyik oldalon a nyelvi szerkezet van, ami mindenre alkalmas. A másik oldalon pedig a szókincs van, amelyik rendkívül gyorsan fejleszthető. Persze, nem kell mindent újraalkotni, át is lehet venni szavakat. A nyelv attól nem veszti a jellegét, hogy szavakat kölcsönöz. Például a japánok nem cicóznak, egy-az-egyben átveszik az angol szavakat. Ezekre azonban már az anyjuk sem ismer rá, mert a saját fonetikai képességeikhez igazítják. Ami eléggé eltér az angoltól: teljes nyíltszótagúság van és nincs l hang. Hidasi Judit mesélte, hogy az áruházban az anyuka így hajtja a kisgyereket: Surori. Ugyanis igyekszik angolul beszélni vele, hogy hamar megtanulja. Surori=slowly a japlishban.

 

Vagy amikor I. Péter Európa felé fordította Oroszországot, rengeteg német, majd francia műveltségszó jelent meg az oroszban, amerlyek mind a mai napig ott vannak, és mindenki óorosznak képzeli őket.

 

Szerintem a nyelv mindenre alkalmas, a nyelvet működtető kultúra mutathat bizonyos tulajdonságokat.

 

Persze, ne felejtsük el, hogy a 16-17. század a latin elhagyásának kora. Az addig lingua francaként működő nyelv nem azért vesztette el a korábbi szerepét, mert immanens eszközei nem lettek volna az új tartalmak kifejezésére, hanem azért, mert a társadalmi szegmensek ekkor tartották fontosnak az identitásukat artikulálni, és a legjobb eszköznek erre a nyelv tűnt.  Nem véletlen, hogy ezt közetőne a nemzeti nyelvek kérdése milyen mértékben vált érzelmivé.

 

Kis Ádám

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!