Keresés

Részletes keresés

Threepwood Creative Commons License 2005-05-07 18:44:02 25

A magyar nyelv egyvalamiben biztos rekorder: ennek a nyelvnek van a legtöbb olyan beszélője, aki meg van róla győződve, hogy az általuk beszélt nyelv felsőbbrendű más nyelveknél.

Jelenleg a világon kb. 4-6000 nyelv létezik, az emberiség történetében pedig még ennél is sokkal több nyelv létezett, potenciálisan pedig végtelen lehetséges nyelv van. Szerintem ez az egész rekordosdi értelmetlen, hibás szemléletmódra alapszik: a nyelveket gyakorlatilag teljesen statikusnak tekinti, holott nagyobb időtávlatot nézve a nyelvek elképesztően nagy mértékben változnak, továbbá nem veszi figyelembe, hogy a nyelveknek nagyon kis százalékát ismerjük úgy-ahogy, és ezt a kis százalékot sem ismerjük annyira, amennyire kéne a rekord megállapításához.

 

Lényegtelen, hogy a magyarban hány szinonimája van a megy, jár szónak, az angol részeg szónak több mint 200 szinonimája van, tuti leveri a magyart a dobogóról.

Nagyra vagyunk a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekérttel, meg az elkelkáposztásítottalanítottátokkal, csak a középmezőnyt csíptük meg, az óriásokat, mint pl. a német Donaudampfschifffahrtsgesellschaftskapitaensfrauenverbandsvorsitzendenaufwand-

sentschaedigungsrahmenordnungsrichtlinienen -t meg sem közelítettük. 

Nem kell elájulni a szánalmasan kevés fonémától sem, a számunkra kiejthetetlen nevű !Xũ nyelvben 141 mássalhangzó van.

Folytathatnám a sort sokáig, a nyelvünk nyelvi jellemzőket tekintve minden tekintetben középmezőny.

 

Nem vagyok ugyan nyelvész, de szerintem ha a magyar valamiben kiemelkedő, akkor eléggé valószínű, hogy a többi agglutináló nyelv hasonlóan kiemelkedő ugyanebben a kategóriában, csak azokat általában sokkal de sokkal kevesebben beszélik, ezért nem veheti fel a versenyt a magyarral egy pár száz ember által beszélt észak-amerikai indián vagy dél-ausztrál agglutináló nyelv...

Törölt nick Creative Commons License 2005-05-07 18:15:51 23

Példa: azt hallottam a minap, hogy létezik egy összehasonlítás a tekintetben, hogy hány szinonimája van a "megy, jár" szavaknak az egyes nyelvekben, és ebben állítólag a magyar nyert (a sok hangfestő szó miatt).

 

Nos, az tény, hogy bizonyos igék esetén nagyon erősek vagyunk szinonímában. Ez pl akkor merül fel, ha irodalmi műveket fordítanak. Ilyenkor szokás, hogy az indoeurópai nyelv általánosabb igéjéből a szövegkörnyezet és az esetleges határozók alapján a magyarban egy árnyaltabb ige lesz. Persze egyebek meg elvesznek a fordítás során, van, amiben az IE nyelvek jobbak, a fordító meg a fejét veri a falba.

 

 

Még 2 érdekes szempontot vetnék fel:

 

1, a szótagírásos nyelvekben (pl kínai) a jeleknek önáló jelentésük is van, illetve egy-egy szókapcsolat több dolgot is jelenthet. Ezekhez még csatlakozik az íráskép művészi értéke. Így egy-egy irodalmi alkotás több olyan szinten is értelmezhető, amely szintek a betűírásos nyelvekben nem is léteznek. Ez persze már nem is annyira a nyelv sajátsága, hanem a nyelvet lekódoló bonyolult szimbóleum :-)

-rendszeré. Ebben aztán jó sok játék és utalási lehetőség rejlik.

 

2, a siketek jelelésében a jelek általában 1 kézre "íródtak", azonban ha a másik kezeddel ezzel párhuzamosan mutatsz valamilyen jelet, árnyalhatod vagy éppen egészen váratlan jelentéssel ruházhatod fel az eredetit. Mivel a beszélt nyelv lineáris (egyszerre csak egy hangot, egy szót tudsz kimondani), iyen jellegű játék elképzelhetetlen vele. 

A hozzászólás:
suto Creative Commons License 2005-05-07 13:44:53 19
"Nem akarok kötekedni..."

Akkor ne is kötekedj! ;)

Azért nyitottam topikot, hogy ti segítségemre legyetek, tehát tájékozódás végett.

"Szerintem a nyelvi játékokban sokkal inkább az azokat kitalálók leleményessége, kreativitása mutatkozik meg, mint magában a nyelvben rejlő lehetőségek. Minden nyelvben ott a lehetőség. "

Ez igaz, de a különböző nyelvek alkalmasabbak lehetnek egy-egy bizonyos típusú nyelvi játékra, másra meg alkalmatlanabbak Lehetnek egy nyelvnek olyan jellemzői, amelyben felülmúlnak más nyelveket, más jellemzőben meg elmaradnak azoktól. Mivel sokfajta ilyen van, és biztosan még lehet újakat is kitalálni, ezért valószínűnek tartom, hogy minden nyelv, így a magyar is rekorder vagy legalább dobogós bizonyos dolgokban, míg más esetben éppen sereghajtó.

Példa: azt hallottam a minap, hogy létezik egy összehasonlítás a tekintetben, hogy hány szinonimája van a "megy, jár" szavaknak az egyes nyelvekben, és ebben állítólag a magyar nyert (a sok hangfestő szó miatt). Érdekelne, hogy tényleg így van-e.
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2005-05-07 12:39:05 16

Nem állítom, hogy a magyar nyelv mindenben a legjobb, de talán a nyelvek olimpiáján néhány versenyszámban elcsíphet egy dobogós helyet!

 

Nem akarok kötekedni, de saját bevallásod szeroint a magyaron kívül egyetlen nyelvet se ismersz annyira, hogy ezt megítélhesd. Kezdjük azzal, hogy a nyelvi játékok már olyan nyelvismeretet kívánnak, ami túlmegy a tudatos nyelvhasználaton, és már a tudatalattiban raktározott rétegekre is sükség van soxor a megértésükhöz (akárcsak a költészethez). Ez a képesség szerintem csak akkor alakul ki, ha az ember hosszú évekig élt nyelvterületen, lehetőleg óvis korában. Másrészt pedig nagyon széles körű lexikális tudást is igényel, hiszen a nyelvi játékokban, éppen a feladat nehézsége miatt, gyakrabban bukkannak fel archaikus, választékos stb szavak (gondoljatok csak a scrable-re: milyen idétlen szavakkal elő nem rukkolunk a győzelem érdekében). Egy szó mint száz: szerintem felsőfokú nyelvizsgával rendelkező személyek sem biztos, hogy ismerik annyira az adott nyelvet, hogy ilyesmiről ítélkezhessenek. Másrészt meg a saját anyanyelvünket sem ismerjük soxor. Gondoljunk csak Romhányi műveire: közülünk van-e valaki, aki képes lenne ilyesmit alkotni? Pedig mi mind beszéljük a nyelvet, ugyanazt a nyelvet. Szerintem a nyelvi játékokban sokkal inkább az azokat kitalálók leleményessége, kreativitása mutatkozik meg, mint magában a nyelvben rejlő lehetőségek. Minden nyelvben ott a lehetőség.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!