|
|
 |
rumci
2005-04-26 12:41:12
|
165
|
| Számomra teljesen akceptálható az a distinkció, hogy az öröklött, tagolhatatlan elemek a primerek, a vizsgált korban keletkezett, levezethető elemek a szekunderek, és ez utóbbiakon belül létezik több típus. Nem látom be, hogy a -mÁny közelebb állna az -m-hez, mint a -sÁg-hoz. Az -m-mel ugyanis csak annyi a dolga a magyar nyelv történetét kutatónak, hogy megmondja, hogy van, örököltük, a többiről viszont meg kell mondania, hogy hogyan lett. Egyébként a mai magyar nyelv morfémakapcsolódási szabályszerűségeivel is jobban összhangban látszik lenni ez a distinkció, hiszen többnyire épp ez a határ, amin innen indukálódik tőváltakozás, túl meg nem (vagy más). |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-04-26 12:08:13
|
163
|
kedves rumci!
> Önálló szói eredetű (szekunder) képző.
Na ez az: ez is szekunder, mint a -mÁny, holott messze egynlő kategóriák. Ez a terminológia összemossa a -ság-ot a -mÁny-nyal, miközben megkülönbözteti az -m-et. Ennek így nincs sok értelme. Ráadásul, mi lesz a -sÁgOs-sal (pl. emberséges)?
> Ha produktívan nem is, de aranyosan viszont vannak ragok, amelyek szótőként tudnak viselkedni: -bAn, -vAl, -nAk : bennem, velem, nekem stb. :-))
Ez jogos, de ezzel szemben azt vethetem, hogy (1) ezek mindig kötött alakok, önállóan nem fordulnak elő; (2) ezek ragok, nem képzők (persze, tudom, legutóbbi elszólásomban toldalékot írtam, de a kiindulási pont mégiscak a képző volt); (3) most lenne jó pregnáns terminológiával megkülönböztetni a szekunder toldalékot a szekunder toldaléktól. |
|
Előzmény:
 |
rumci
2005-04-25 18:01:38
|
158
|
„És akkor mi a -sÁg-hot hasonló képzők neve?” Önálló szói eredetű (szekunder) képző.
„Amit keresünk, az ennél erősebb: a toldalék eseti elvonás nélkül, produktívan képes önálló szó lenni” Most már értem! Ha produktívan nem is, de aranyosan viszont vannak ragok, amelyek szótőként tudnak viselkedni: -bAn, -vAl, -nAk : bennem, velem, nekem stb. :-)) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|