|
|
 |
LvT
2005-04-26 12:08:13
|
163
|
kedves rumci!
> Önálló szói eredetű (szekunder) képző.
Na ez az: ez is szekunder, mint a -mÁny, holott messze egynlő kategóriák. Ez a terminológia összemossa a -ság-ot a -mÁny-nyal, miközben megkülönbözteti az -m-et. Ennek így nincs sok értelme. Ráadásul, mi lesz a -sÁgOs-sal (pl. emberséges)?
> Ha produktívan nem is, de aranyosan viszont vannak ragok, amelyek szótőként tudnak viselkedni: -bAn, -vAl, -nAk : bennem, velem, nekem stb. :-))
Ez jogos, de ezzel szemben azt vethetem, hogy (1) ezek mindig kötött alakok, önállóan nem fordulnak elő; (2) ezek ragok, nem képzők (persze, tudom, legutóbbi elszólásomban toldalékot írtam, de a kiindulási pont mégiscak a képző volt); (3) most lenne jó pregnáns terminológiával megkülönböztetni a szekunder toldalékot a szekunder toldaléktól. |
|
A hozzászólás:
 |
rumci
2005-04-25 18:01:38
|
158
|
„És akkor mi a -sÁg-hot hasonló képzők neve?” Önálló szói eredetű (szekunder) képző.
„Amit keresünk, az ennél erősebb: a toldalék eseti elvonás nélkül, produktívan képes önálló szó lenni” Most már értem! Ha produktívan nem is, de aranyosan viszont vannak ragok, amelyek szótőként tudnak viselkedni: -bAn, -vAl, -nAk : bennem, velem, nekem stb. :-)) |
|
Előzmény:
 |
LvT
2005-04-25 15:48:19
|
156
|
Kedves rumci!
> Mindenesetre idézek a H. Bottyánfy Éva et al. 1981 [ez a 2., változatlan kiadás, az 1. kiadás évszáma sajnos – jegyzet lévén – nincs feltüntetve]. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó, Budapest. szótári részéből két szócikket:
És akkor mi a -sÁg-hot hasonló képzők neve?
> Nemcsak kronológiát állítottál, hanem azt is, hogy csak az eszperantóban.
És utána be is láttam, hogy továbbra is csak csak az eszperantóban van "valódi".
> Vagy a ded elvonás (toldalékmegelevenedés) a kisdedből, és annak a továbbképzése. Mindenesetre a te magyarázatod szerint is olyan elvonásról van szó, amely a tövet nem érinti, és pont ilyet kerestünk.
Nem ilyet kerestünk, mert ez egyszerű elvonás, ami a sors szeszélye folytán egybeesik a képzővel (bár a ded praktikusan sosem volt használatban). Amit keresünk, az ennél erősebb: a toldalék eseti elvonás nélkül, produktívan képes önálló szó lenni*. (Ez kell ahhoz, hogy pl. hogy egy falu neve toldalék legyen.)
(* Sőt: az eszperantóban nincs is képzés, amit képzésnek nevezhetünk, az csak az ún. végződéscsere [-i ~ -a ~ -e ~ i]. Egyébiránt szóösszetétel van, tehát az Esparantismo az Esperanto és ismo szavak összetétele.) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|