|
|
 |
sierra
 2005-06-23 20:27:29
|
114
|
"(Hallottam olyat is, hogy Szaddam Husszeint 1990-ben "lesre futtatták", ti. valamiféle zöld utat adtak neki Kuvait megszállására - nem tudom, mi igaz ebből)"
-- Én is hallottam. Utánanézés nélkül: egy amerikai diplomatánál érdeklődtek, hogy mi volna az Egyesült Államok álláspontja Irak Kuvait elleni fellépése esetén (éppen pénzügyi vitában álltak egymással, Kuvait szerint Irak nem fizette vissza egy korábban kapott kölcsönét, Irak szerint ez merőben másképp volt). Erre a nem túlságosan a helyzet magaslatán álló diplomata azt találta válaszolni, hogy az arab közösség belügyeibe az Egyesült Államok nem szándékozik beavatkozni.
Hogy aztán ez mennyiben járult hozzá Szaddam eltökéltségéhez, az kérdéses. |
|
|
|
sierra
2005-06-23 20:21:27
|
113
|
"Tehát egy Irán-Svédo. meccs kétesélyes (az 1. 1-3 hónapban), mégha a svéd hadianyagellátás jobb is (az majd később dönt el a kérdést). Ja, és persze nem a sarkkörön kell játszani a meccset, az bazi nagy svéd előny lenne. (Iráni sielőkommandó...)"
-- Azért ez egy elég érdekes példa. Irán 70 milliós ország, Svédo. pedig 10 milliós. A svédeknek a sivatagi hőguta valszeg pont olyan hátrányos, mint a perzsáknak a síelés... :o)
|
|
|
|
Törölt nick
2005-05-11 02:08:40
|
102
|
A regionális középhatalomnak - úgy tűnik - még mindig nem érted, miért jó az atomfegyver.
Nem arra kell, hogy "ellenpólus szerepére pályázzon" az egy szuperhatalommal szemben (bár Kína idővel azzá válhat), hanem hogy elrettentse az - egyébként más okból ellenséges - szuperhatalmat (vagy másik regionális középhatalmat - lásd Pakisztán és India, vagy India és Kína, vagy Kína és Oroszország relációját) egy katonai támadástól. Az "elrettentés" alatt azt értem, hogy kellően magasra srófolja az ország elfoglalásának (vagy megbombázásának) várható árát. (Várható ár=az egyes kimenetelek költségének a kimenetelek valószínűségével súlyozott átlaga. Ha csak 1% eséllyel bejön ide egy nukleáris attak a szoros szövetséges Izraelre, vagy az egyik térségbeli bázisra, az igencsak fölhúzhatja az átlagot.)
Hagyományos hadseregre mindenképpen szükségük van, ez igaz. Elrettentő funkcióját azonban sokkal olcsóbban elérheti atombombával, mint anélkül - ennyi volt az eredeti álláspontom, és ki is tartok mellette. Tehát olcsóbb (és gyorsabban elérhető) egy alacsony színvonalú hadsereget fenntartani atombombával, mint egy magas színvonalú hadsereget fenntartani atombomba nélkül.
Ugyanis úgy tűnik, könnyebb egy hatvan évvel ezelőtti csúcstechnikának megfelelő atomfegyvert gyártani, rendszerbe állítani, üzemeltetni, mint egy mai csúcstechnikának megfelelő hagyományos fegyvert. Erre utal, hogy Kína - mely már vagy négy évtizede képes volt atomfegyvert előállítani - mindmáig nem képes a mai csúcstechnikának megfelelő hagyományos fegyvert előállítani, pedig óriási és folyamatosan növekvő gazdasági erőforrásokat rendelnek a célhoz, amellett mesterei az ipari kémkedésnek és a reverse engineeringnek is. |
|
|
|
Égensétáló Lukács
2005-04-25 19:36:06
|
99
|
| Az EUnak nincs sok választása. Önnön korlátai nem vihetik fel az USA súlycsoportjába. |
|
A hozzászólás:
 |
|
rev251
2005-04-25 11:58:15
|
97
|
Valamit nem veszel figyelembe.
Hagyományos hadseregre MINDENKÉPP szükség van. Akármire hasonlít a hadügyminiszter arca, ill akármilyen színű a hadügym. inge...
Tehát a rezsiben így is, úgy is benne van
Más kérdés, hogy mit valósítanak meg, a részletekben akár igazad is lehet. Tán még Izraelt tekintve is. 1948-ban kiáltották ki, s hiába jöttek mindenféle társ. rétegből és foglalkozásból, valsz. átestek a "forradalmi hadsereg" gyerekbetegségein, gondolom.
Nem vagyok harcász, de egy békehadseregnek biztosan gondot okozna egy 10 éves konfliktusban edzett hadsereg., ha nem véreztették teljesen ki (az embereket). Tehát egy Irán-Svédo. meccs kétesélyes (az 1. 1-3 hónapban), mégha a svéd hadianyagellátás jobb is (az majd később dönt el a kérdést). Ja, és persze nem a sarkkörön kell játszani a meccset, az bazi nagy svéd előny lenne. (Iráni sielőkommandó...)
Ami az atombombát illeti. (Szigorúan a hadászatit)
Sajnos megdőlt az a gondolatom, hogy egy szuperhatalom nélküle is biztosan győzhet, úgy, hogy a másiknak van. (Blöff és nemzetközi/melegháború-mentes stabilitás szempontból).
A blöffnek tényleg hihetőnek kell lennie, ill. a másik beveti, ha végső eset (vezztés előtt) van, mégpedig nagyobb valószínűséggel, ha neked nincs. (Bár kétségtelenül ódzkodnak a bevetéstől)
Ezt enyhíti, HA nem is kerül olyan sokba a dolog.
Szóval nélküle nem mehet biztosra (bár azért talán érdemes próbálkozni...)
Viszont egy regionális (közép)hatalom esetén igaz lehet, amit gondolok. Az nem döntő szereplője egy blöffpartinak. Nem rúgja valagba a nála nagyságrenddel erősebbet, vagy ha igen, nem direkt módon. (Hallottam olyat is, hogy Szaddam Husszeint 1990-ben "lesre futtatták", ti. valamiféle zöld utat adtak neki Kuvait megszállására - nem tudom, mi igaz ebből)
Egy középhatalom másképp mozog, mert véges a mozgástere, egy szuperhatalmat csak belső dolgok korlátoznak (nem lehet mindenhol EGYSZERRE, és neki is véges, bár igen nagy a kasszája). Igazából a legtöbb történelemben ismert ország max. középhatalom volt ebben az értelemben, kivéve az ókori Rómát, az ókor-középkori Kínát, TALÁN Angliát a XVIII. sz-ban a tengereken, és TALÁN Perzsiát. (Nagy Sándor, Batu Kán, Attila a hun nem játszanak; felfújt lufik voltak)
És ha ez igaz, Pakisztánnak el kéne gondolkodni, Indiának is, sőt az EU-nak is. Kínát értem, bár talán az is jobban járna bomba nélkül.
Ui. mindnyájan a kétpólusú világrendet elemeztük. Most egypólusú van. Nem biztos, hogy az USA-val szembeni érdekérvényesítés jó módja az ellenpólus szerepére pályázni. Az 1 pólus nem lehet mindenhol egyszerre. Tehát kicsit lehet "húzogatni a bajszát", de nagyon nem - minek is?
Elég, ha (kalóz módon...) nem MS terméket használunk (a közigazgatásban), szarakodunk a vámszabályokkal és a MEO előírásokkal, sutyiban gyarmatosítunk KICSIT, titkos háborúzunk, és visszahúzódunk, ha nem tetszik a "pólusnak". Nem kell rögtön ICBM atomtöltettel
Az EU ezt mintha értené (hiába, az évszázados gyarmatosító tapasztalat), talán a SzU is meg fogja. |
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2005-04-24 02:04:11
|
93
|
Nem is mondtam, hogy a harckocsi a semmiből építkezne, költői túlzásként említettem a Suzuki Swiftet, aminek az alapjain el lehetne kezdeni Merkava tankot építeni :-))) - a valóságban nyilván az Ikarus buszunk és Rába teherautónk motorját vennénk alapnak az 500-600 kW-os erőgéphez. Ami még így is irtó drága dolog lenne - és akkor az aktív páncélzatról (ami ugye rendes páncélzat nélkül nincs - ehhez kéne Diósgyőr), a szükséges elektronikáról, váltóműről, lövegről, lövegtoronyról, kommunikációs berendezésekről stb. nem is beszéltem. Szerintem ennél az atombombához közelebb vagyunk - van egy rakás atomfizikusunk (szerintem több, mint Iraknak), van Csillebércünk, vannak - legalább erőmű-üzemeltetésben járatos - mérnökeink, úgyhogy az infrastruktúra félig megvan. Mondom, pusztán abból kiindulva, hogy Izrael, meg Pakisztán, meg stb. már rég tudott atombombát, amikor még semmi mást se.
Atombombát - pont ez a lényeg - senki nem vásárol. Mindenki gyártani akarja - mert nem olyan nehéz, és mert működő atombombát amúgy sem lehet kapni a szabadpiacon (szükséges technikát viszont igen). Tehát jól látod: az arab (iszlám) államok minden fegyverből (ez túlzás, pl. Iránnak itt-ott van saját termelői bázisa*) importra szorulnak, de pont az atomfegyver az a terület, ahol esélyük van a saját termelés kiépítésére, és ezzel nemzetbiztonságuk külföldi forrásoktól való függetlenítésére.
Az üzemeltetés valóban más fogalom, de ebben még sokkal világosabb az atombomba előnye - sokkal könnyebb ennek rendszerbentartását, a megfelelő elrettentési stratégia, atomküszöb szcenáriók kidolgozását stb. elvégezni, mint egy hagyományos fegyverhez a megfelelő stratégiát kidolgozni és megfelelő személyzetet, tiszti-, tiszthelyettesi, tábornoki kart kiképezni. Az ilyen humán tőke a legtöbb ázsiai országban rettentő alacsony színvonalon áll, és egy iskolázott válogatott személyzettel is több évtizedbe telik kiépíteni. (Izrael pl. talán a hetvenes-nyolcvanas évekre rendelkezett megfelelő hadsereggel reguláris ellenfelek ellen - 73-ig viszonylag elavult és rossz doktrínájuk volt. Szerencséjükre ellenfeleik még rosszabbak voltak.)
Irán háborúja nem volt az igazi: egy szervezettségben (szervezetlenségben), tapasztalatban (tapasztalatlanságban) kb. vele egy szinten álló, kis területi nyereségek után azonnal bunkerszerű védelemre berendezkedett, bekerítő hadműveletekre nem, csupán frontális támadásra (de főleg statikus** védelemre) képes ellenséggel folytatott még annak színvonalánál is gyengébb "hadművészettel" háborút.
Összefoglalva:
- Sem hagyományos, sem atomfegyvert nem tudnak világszínvonalon gyártani.
- Atomfegyvert viszont tudnak világszínvonalon üzemeltetni, hagyományos fegyvernél ez még akkor sem menne, ha maga a fegyver csúcstechnika lenne.
- Fentiekből következik, hogy egy világszínvonalon üzemeltetett (kidolgozott atomküszöb szcenáriókkal, megfelelő blöff-aránnyal stb.) hirosimai technikai színvonalon álló atomarzenál sokkal többet ér, mint egy rosszul vezetett hadsereg által alacsony színvonalon használt, amúgy is elavult hagyományos fegyverzet.
*Persze messze nem világszínvonalú - Amerika ellen mit sem érnek a saját gyártmányú katyusák vagy PSZH-k.
**Kicsit is fejlett parancsnoki struktúrával és vezetési elvekkel rendelkező hadseregek már többnyire mozgékony védelemre is képesek - lásd Wehrmacht 1943-45. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
