|
|
 |
Kis Ádám
2005-04-24 20:31:02
|
148
|
Kedves Malaczky!
Ami az orosz zeneszerzők nevét illeti, Csajkovszkij nem a legjobb példa. Lényegében minden nyelven másképp írják a nevét
német - Tschaikowsky
angol: - Tchaikovsky
Belezavar ebbe, hogy más Csajkovszkijok nevét másképp írják, pl. a város nevét Chaikovskiy-nak írják.
Vegyük ehhez hozzá, hogy ez ráadásul transzliterálás, egy orosz talán fel sem ismeri, ha kiejtik így neki (ejtve 'csikóvszki' , bár az í-k helyén inkább magas sva van).
Az orosz nevek átírása és ejtése tekintetében az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nevekben gyakori -ов morféma sosem állhat palatális mássalhangzó után, ekkor a helyére az -eв kerül. Másrészt viszont ez az -eв morféma szabály szerint hangsúlytalan, ha hagsúly kerül rá, akkor -ov-nak hangzik. Pontosabban -jov-nak, ahol a -j az előtte álló mássalhangzó lágyságát jelöli. Az oroszban azonban sokkal több mássalhangzónak van kemény-lágy párja, mint a magyarban. Ilyen pl. az -s és a -cs (-scs).
Elrettentő példa:
magyarul - Hruscsov
franciául - Krouchtchev
németül - Chruschtschew
angolul - Khroushchev
A transzliterálás kínjai mellett a legérdekesebb az, hogy ezeken a nyelveken nem adják vissza azt a tényt, hogy a -v- előtt o ejtendő.
A magyar átírás az ы és az и különbségét mossa el. Ельцын - világos?
Kis Ádám
|
|
 |
LvT
2005-04-24 16:29:32
|
140
|
Kedves malacky!
> Meggyőző, amit Zamenhof/Samenhof-ügyben írsz
Félreértés ne essék, aki akar, írjon Zamenhofot. De aki meg akar, az írhasson Samenhofot.
> Más a helyzet a külföldön világhírt szerzett orosz tudósokkal, akiknek a fő művei pl. angolul, németül vagy franciául jelentek meg, mert az ő nevük az e művek címlapján alkalmazott helyesírással vált ismertté a tudományos világban ill. szakirodalomban, pl. ...
pl. Lomonoszov, akinek a munkásságát az általa németül írt művekből -- ill. az oroszok német fordításából -- ismerhettük meg. Még két+egy megjegyzés:
1. Leontieff 1906-ban született, amikor az eszperantó mozgalom már az ido jelentette reformok ellen küzdött. Ő tehát már más kor, más erkölcseinek tárgya. Újabban, amikor a citációs indexedet csak akkor tudod összállítani, ha teljesen egyformán írod a nevedet, akkor más reflexek mozgatják a dolgokat. Ma, Leontieff ~ Leontyev korában a túlzott precizitás idejét éljük, Samenhof kora még más volt.
2. Ma is ketté válnak az eredeti orosz nevek, és az oroszosan leírt idegen nevek ugyanabban a szegmensben is, vö. Rahmanyinov, de Richter.
+egy: És Samenhof melyik csoportba illenék: zenész, tudós vagy szépíró..? :)
---
> Kérdéseimre (ld. Magyarulez plenáris 3785) türelmesen, sőt mi több, előre is hálásan várom a válaszodat, de a "hallgatás = beleegyezés" elv alapján - amelyet egyébiránt nem vallok - lassanként föltehetném a kérdést, hogy Nálad az igei igenév viszonylag gyakori használata - ZsB nézetéből kiindulva - archaizáló, tájnyelvi vagy egyéb motiváción alapul.
Nem szeretek trécselni, és többet nem tudok hozzátenni az ott elhangzottakhoz. Nem is vagyok freudiánus, így önmagam nem is törekszem kielemezni. De ha válaszolnom kell: egyrészt praktikus (mint te is rájöttél); másrészt vlsz. archaizálok, mint te, csak én a magyarral, te a latinnal-göröggel.
(N.B. A reagáció tényleg király, de önkritikusan vállalandó az, hogy az archaizálás is lehet tré, ha a többiek kínosan érzik magukat tőle.) |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2005-04-24 14:27:42
|
138
|
Kedves LvT!
Meggyőző, amit Zamenhof/Samenhof-ügyben írsz, de az említetted* orosz zeneszerzőknél kicsit másként látom a dolgot. Azt gondolom, hogy létezik egy nemzetközi (egyezményes vagy angol?) átírási mód és különféle nemzeti átírások. Magyar kontextusban természetes dolog, ha a magyaros átírást használjuk, akkor is, ha Csajkovszkij vagy Sztravinszkij a maguk kapcsolatrendszerére tekintettel nem a magyaros átírásban szokták volt nevüket latin betűkkel leírni. Más a helyzet a külföldön világhírt szerzett orosz tudósokkal, akiknek a fő művei pl. angolul, németül vagy franciául jelentek meg, mert az ő nevük az e művek címlapján alkalmazott helyesírással vált ismertté a tudományos világban ill. szakirodalomban, pl. Leontieff, Rostovtzeff. A külföldre emigrált orosz szépíróknál (pl. Paszternak, Szolzsenyicin) megint más a helyzet, már csak azért is, mert ők az emigrációban is oroszul írták műveiket, ami szintén indokolhatja itthon a magyaros átírást.
*Praktikus ez az igei igenév. Kérdéseimre (ld. Magyarulez plenáris 3785) türelmesen, sőt mi több, előre is hálásan várom a válaszodat, de a "hallgatás = beleegyezés" elv alapján - amelyet egyébiránt nem vallok - lassanként föltehetném a kérdést, hogy Nálad az igei igenév viszonylag gyakori használata - ZsB nézetéből kiindulva - archaizáló, tájnyelvi vagy egyéb motiváción alapul. |
|
Előzmény:
 |
LvT
2005-04-24 10:29:40
|
137
|
Kedves Kis Ádám!
> Amúgy Zamenhof
Már akinek, amúgy tudjuk, hogy hivatalosan Заменгофъ volt (nem hivatalosan, de a valóságban pedig -- ha jól emlékszem -- ben Zeev volt). Az oroszosított német neveket pedig rendszerint visszanémetesítve írjuk levö. Szvjatoszlav Richter és nem *Riht(y)er stb.
Azt pedig nem mindig akceptáljuk, hogy az illető hogyan kívánta a saját nevét latin betűkkel leiratni, vagy éppen ő maga hogyan írta, vö. Sztraviszkij és nem Stravinsky, Csajkovszkij és nem Tschaïkovsky. Ahogy ő rendelkezett, az különben is az eszprenató írásmódra vonatkozik, eszperantóul én is Z-vel írom, de akkor a személyneve is Lazaro Ludoviko.
> A 118 ezer Z-s találat mellett van 250 Samenhof is a gugliban.
Ez kb. megfelel a róla író eszrepantisták és nem eszperantisták arányának. Így nem lehet az elfogulatlan mérce. Nem is szólva arról, hogy ebben talán benne vanak olyan nyelvek is, amelyek más konvenciót követnek a névátírásánál, mint a magyar. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|