Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2005-04-24 15:51:38 139
„Én másként osztom a dolgokat: a primer képzőbokrok számomra nem szekunderek.”
Szíved joga, de még sosem találkoztam ilyen szóhasználattal (vagy nem jött elő olyan éles helyzet, ahol a kétféle értelmezés közti különbség lebukott volna). Mindenesetre idézek a H. Bottyánfy Éva et al. 1981 [ez a 2., változatlan kiadás, az 1. kiadás évszáma sajnos – jegyzet lévén – nincs feltüntetve]. Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó, Budapest. szótári részéből két szócikket:
Elsődleges (egyelemű, primer) toldalék: A rokon nyelvi együttélés korából származó toldalék, mely egyetlen elemből áll, s nem származtatható más, korábbi toldalék(ok)ból. Pl. a magyarban a -t, -n, -l, -á/-é határozóragok. Vö. másodlagos toldalék
Másodlagos (szekunder) toldalék: Olyan testesebb hangalakú toldalék, amely vagy elsődleges toldalék(ok)ból keletkezett a hangalak módosulásával, illetőleg más elemekkel való összekapcsolódás útján (pl.: -on, -en, -ön; -nott, -nól, -ni), vagy pedig önálló szóból, agglutinációval kött létre (pl.: -ban, -ben, -ság, -ség.). Vö. elsődleges toldalék

„Ezek persze csak korábbiak, mint Samenhof”
Nemcsak kronológiát állítottál, hanem azt is, hogy csak az eszperantóban.

„Maradt a dedó, de ez szerintem más, ez elvonás a kisdedóvó-ból, tehát nem számol ide.”
Vagy a ded elvonás (toldalékmegelevenedés) a kisdedből, és annak a továbbképzése. Mindenesetre a te magyarázatod szerint is olyan elvonásról van szó, amely a tövet nem érinti, és pont ilyet kerestünk.
A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2005-04-24 10:00:22 136
Kedves rumci!

> Szerintem itt és most összemosódott két dolog: primer képzőnek az olyan képzőket szokás tekinteni, amely a belátható időn belül mindig is önálló képző volt. Tehát a szekunder képzőknek csupán egy fajtája az önálló szói eredetű képző.

Én másként osztom a dolgokat: a primer képzőbokrok számomra nem szekunderek.


> Általában igaz, de amikor izmusokról beszélünk, vagy arról, hogy valaki suksüköl vagy nákozik (igaz, ez utóbbiak metanyelviek), esetleg dedósnak titulálunk valakit, akkor azért mégiscsak kivételt teszünk.

Ezek persze csak korábbiak, mint Samenhof, így ez a fele mindenképpen igaz. Az izmus maga is izmus, így kizárnám a mérlegelésből a metanyelviekkel együtt. Maradt a dedó, de ez szerintem más, ez elvonás a kisdedóvó-ból, tehát nem számol ide.
Előzmény:
rumci Creative Commons License 2005-04-23 00:20:01 132
„A -mány/-mény képző nem vonható ide, mivel ez ún. primer képző: azaz mindig is képző volt, sosem volt önálló szó”
Szerintem itt és most összemosódott két dolog: primer képzőnek az olyan képzőket szokás tekinteni, amely a belátható időn belül mindig is önálló képző volt. Tehát a szekunder képzőknek csupán egy fajtája az önálló szói eredetű képző. A -mÁny viszont olyan szekunder képző, amely két primer képzőből, az -m mozzanatos és az -n/-ny névszóképzőből, tehát képzőbokor (TNyt. I. 197). (Ez utóbbi képzőt a TNyt. denominális nomenképzőnek minősíti, amivel azon túl, hogy bizonyíthatóan megalapozatlan ez a négyes klasszifikáció a magyarra, különösen annak régi változataira, az a baj, hogy egy mozzanatos képzőnek ige a kimenete, akkor viszont denominális képző elvben nem tekinthetné bemenetének. Persze, tudható, hogy az agglutináló nyelvek toldalékmorfémái meglehetősen szófajérzéketlenek a bemeneten, ezért tartom a négyes klasszifikációt a latin nyelvtanok máig élő és a magyarra nem illeszkedő örökségének.)

„Képzők önállóan pedig csak Samenhof óta, és csak az eszperantóban lehetnek önálló szavak...”
Általában igaz, de amikor izmusokról beszélünk, vagy arról, hogy valaki suksüköl vagy nákozik (igaz, ez utóbbiak metanyelviek), esetleg dedósnak titulálunk valakit, akkor azért mégiscsak kivételt teszünk.

Mindez persze a Mány etimológiáját semmilyen mértékben nem befolyásolja. (Előbb merülne fel bennem annak az ötlete, hogy a mál földrajzi köznév tulajdonnevesült, de ennek se látom gyakorlati lehetőségét.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!