|
|
 |
rev251
 2005-04-25 11:58:15
|
97
|
Valamit nem veszel figyelembe.
Hagyományos hadseregre MINDENKÉPP szükség van. Akármire hasonlít a hadügyminiszter arca, ill akármilyen színű a hadügym. inge...
Tehát a rezsiben így is, úgy is benne van
Más kérdés, hogy mit valósítanak meg, a részletekben akár igazad is lehet. Tán még Izraelt tekintve is. 1948-ban kiáltották ki, s hiába jöttek mindenféle társ. rétegből és foglalkozásból, valsz. átestek a "forradalmi hadsereg" gyerekbetegségein, gondolom.
Nem vagyok harcász, de egy békehadseregnek biztosan gondot okozna egy 10 éves konfliktusban edzett hadsereg., ha nem véreztették teljesen ki (az embereket). Tehát egy Irán-Svédo. meccs kétesélyes (az 1. 1-3 hónapban), mégha a svéd hadianyagellátás jobb is (az majd később dönt el a kérdést). Ja, és persze nem a sarkkörön kell játszani a meccset, az bazi nagy svéd előny lenne. (Iráni sielőkommandó...)
Ami az atombombát illeti. (Szigorúan a hadászatit)
Sajnos megdőlt az a gondolatom, hogy egy szuperhatalom nélküle is biztosan győzhet, úgy, hogy a másiknak van. (Blöff és nemzetközi/melegháború-mentes stabilitás szempontból).
A blöffnek tényleg hihetőnek kell lennie, ill. a másik beveti, ha végső eset (vezztés előtt) van, mégpedig nagyobb valószínűséggel, ha neked nincs. (Bár kétségtelenül ódzkodnak a bevetéstől)
Ezt enyhíti, HA nem is kerül olyan sokba a dolog.
Szóval nélküle nem mehet biztosra (bár azért talán érdemes próbálkozni...)
Viszont egy regionális (közép)hatalom esetén igaz lehet, amit gondolok. Az nem döntő szereplője egy blöffpartinak. Nem rúgja valagba a nála nagyságrenddel erősebbet, vagy ha igen, nem direkt módon. (Hallottam olyat is, hogy Szaddam Husszeint 1990-ben "lesre futtatták", ti. valamiféle zöld utat adtak neki Kuvait megszállására - nem tudom, mi igaz ebből)
Egy középhatalom másképp mozog, mert véges a mozgástere, egy szuperhatalmat csak belső dolgok korlátoznak (nem lehet mindenhol EGYSZERRE, és neki is véges, bár igen nagy a kasszája). Igazából a legtöbb történelemben ismert ország max. középhatalom volt ebben az értelemben, kivéve az ókori Rómát, az ókor-középkori Kínát, TALÁN Angliát a XVIII. sz-ban a tengereken, és TALÁN Perzsiát. (Nagy Sándor, Batu Kán, Attila a hun nem játszanak; felfújt lufik voltak)
És ha ez igaz, Pakisztánnak el kéne gondolkodni, Indiának is, sőt az EU-nak is. Kínát értem, bár talán az is jobban járna bomba nélkül.
Ui. mindnyájan a kétpólusú világrendet elemeztük. Most egypólusú van. Nem biztos, hogy az USA-val szembeni érdekérvényesítés jó módja az ellenpólus szerepére pályázni. Az 1 pólus nem lehet mindenhol egyszerre. Tehát kicsit lehet "húzogatni a bajszát", de nagyon nem - minek is?
Elég, ha (kalóz módon...) nem MS terméket használunk (a közigazgatásban), szarakodunk a vámszabályokkal és a MEO előírásokkal, sutyiban gyarmatosítunk KICSIT, titkos háborúzunk, és visszahúzódunk, ha nem tetszik a "pólusnak". Nem kell rögtön ICBM atomtöltettel
Az EU ezt mintha értené (hiába, az évszázados gyarmatosító tapasztalat), talán a SzU is meg fogja. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Törölt nick
2005-04-24 02:04:11
|
93
|
Nem is mondtam, hogy a harckocsi a semmiből építkezne, költői túlzásként említettem a Suzuki Swiftet, aminek az alapjain el lehetne kezdeni Merkava tankot építeni :-))) - a valóságban nyilván az Ikarus buszunk és Rába teherautónk motorját vennénk alapnak az 500-600 kW-os erőgéphez. Ami még így is irtó drága dolog lenne - és akkor az aktív páncélzatról (ami ugye rendes páncélzat nélkül nincs - ehhez kéne Diósgyőr), a szükséges elektronikáról, váltóműről, lövegről, lövegtoronyról, kommunikációs berendezésekről stb. nem is beszéltem. Szerintem ennél az atombombához közelebb vagyunk - van egy rakás atomfizikusunk (szerintem több, mint Iraknak), van Csillebércünk, vannak - legalább erőmű-üzemeltetésben járatos - mérnökeink, úgyhogy az infrastruktúra félig megvan. Mondom, pusztán abból kiindulva, hogy Izrael, meg Pakisztán, meg stb. már rég tudott atombombát, amikor még semmi mást se.
Atombombát - pont ez a lényeg - senki nem vásárol. Mindenki gyártani akarja - mert nem olyan nehéz, és mert működő atombombát amúgy sem lehet kapni a szabadpiacon (szükséges technikát viszont igen). Tehát jól látod: az arab (iszlám) államok minden fegyverből (ez túlzás, pl. Iránnak itt-ott van saját termelői bázisa*) importra szorulnak, de pont az atomfegyver az a terület, ahol esélyük van a saját termelés kiépítésére, és ezzel nemzetbiztonságuk külföldi forrásoktól való függetlenítésére.
Az üzemeltetés valóban más fogalom, de ebben még sokkal világosabb az atombomba előnye - sokkal könnyebb ennek rendszerbentartását, a megfelelő elrettentési stratégia, atomküszöb szcenáriók kidolgozását stb. elvégezni, mint egy hagyományos fegyverhez a megfelelő stratégiát kidolgozni és megfelelő személyzetet, tiszti-, tiszthelyettesi, tábornoki kart kiképezni. Az ilyen humán tőke a legtöbb ázsiai országban rettentő alacsony színvonalon áll, és egy iskolázott válogatott személyzettel is több évtizedbe telik kiépíteni. (Izrael pl. talán a hetvenes-nyolcvanas évekre rendelkezett megfelelő hadsereggel reguláris ellenfelek ellen - 73-ig viszonylag elavult és rossz doktrínájuk volt. Szerencséjükre ellenfeleik még rosszabbak voltak.)
Irán háborúja nem volt az igazi: egy szervezettségben (szervezetlenségben), tapasztalatban (tapasztalatlanságban) kb. vele egy szinten álló, kis területi nyereségek után azonnal bunkerszerű védelemre berendezkedett, bekerítő hadműveletekre nem, csupán frontális támadásra (de főleg statikus** védelemre) képes ellenséggel folytatott még annak színvonalánál is gyengébb "hadművészettel" háborút.
Összefoglalva:
- Sem hagyományos, sem atomfegyvert nem tudnak világszínvonalon gyártani.
- Atomfegyvert viszont tudnak világszínvonalon üzemeltetni, hagyományos fegyvernél ez még akkor sem menne, ha maga a fegyver csúcstechnika lenne.
- Fentiekből következik, hogy egy világszínvonalon üzemeltetett (kidolgozott atomküszöb szcenáriókkal, megfelelő blöff-aránnyal stb.) hirosimai technikai színvonalon álló atomarzenál sokkal többet ér, mint egy rosszul vezetett hadsereg által alacsony színvonalon használt, amúgy is elavult hagyományos fegyverzet.
*Persze messze nem világszínvonalú - Amerika ellen mit sem érnek a saját gyártmányú katyusák vagy PSZH-k.
**Kicsit is fejlett parancsnoki struktúrával és vezetési elvekkel rendelkező hadseregek már többnyire mozgékony védelemre is képesek - lásd Wehrmacht 1943-45. |
|
Előzmény:
|
|
rev251
2005-04-22 13:20:37
|
86
|
A szakmai kultúrához:
Mo: nem a semmiből építkezne, bár kéne némi idő. Nézd meg az 1925-44 közötti fejlesztéseket (harckocsi, radar), ott is igaz volt volt, hogy el volt maradva, de be fogja hozni, HA... (amint felhalmozódnak a tapasztalatok
Kína: Némileg azt az utat járja, mint Japán 1910-1950. Kiküldi fiait TANULNI és dolgozni. Majd hazaviszik a technológiát. Először másolnak, azután megértik.
India: számomra sötét ló. Alábecsülni nem szabad, de kevesebbet várok tőle, mint Kínától. Nem hinném, hogy hitelből pénzeli sokrétű fegyverkezését
Hindustan Ambassador: höhöhö. (A számomra legrondább autóépítési stílus/korszak szülötte. Előtte és utána is szebb, és talán műszakilag optimálisabb gk-k születtek, persze a kor lehetőségei szerint)
A fenti kettővel ellentétben az arab államk inkább vásárolni látszanak.
Viszont az üzemeltetés egy másik fogalomkör!!! Nem fejlesztés, nem gyártás, bár a berendezés más jellegű (esetenként tán mélyebb) értését igényli.
És egy kézifegyver (löveg, páncélos, elektronikai felderítő rendszer) üzemeltetését (kezelését) nem szabad összekeverni egy hadsereg üzemeltetésével (szervezésével, ha úgy tetszik).
Nehezen hinném, hogy Irán 10 év aktív háború (1980-90) után ne tudna hds-t szervezni. Persze ennek szinteji vannak, és a vereség árnyékában a katona nem annyira motivált (hogy finom legyek). Ha az USa kerülne szembe egy nála 5-10x erősebb sereggel (egyelőre nem fog), ott is volna valami,hiába a felsőbbrendű management-módszerek gyűjteménye. Nincsenek csodák, viszont vannak elit alakulatok |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
