Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005-04-24 10:29:40 137
Kedves Kis Ádám!

> Amúgy Zamenhof

Már akinek, amúgy tudjuk, hogy hivatalosan Заменгофъ volt (nem hivatalosan, de a valóságban pedig -- ha jól emlékszem -- ben Zeev volt). Az oroszosított német neveket pedig rendszerint visszanémetesítve írjuk levö. Szvjatoszlav Richter és nem *Riht(y)er stb.

Azt pedig nem mindig akceptáljuk, hogy az illető hogyan kívánta a saját nevét latin betűkkel leiratni, vagy éppen ő maga hogyan írta, vö. Sztraviszkij és nem Stravinsky, Csajkovszkij és nem Tschaïkovsky. Ahogy ő rendelkezett, az különben is az eszprenató írásmódra vonatkozik, eszperantóul én is Z-vel írom, de akkor a személyneve is Lazaro Ludoviko.


> A 118 ezer Z-s találat mellett van 250 Samenhof is a gugliban.

Ez kb. megfelel a róla író eszrepantisták és nem eszperantisták arányának. Így nem lehet az elfogulatlan mérce. Nem is szólva arról, hogy ebben talán benne vanak olyan nyelvek is, amelyek más konvenciót követnek a névátírásánál, mint a magyar.
Törölt nick Creative Commons License 2005-04-23 22:44:21 135
Ez a Samenhof azért mégsem egy mauritius (ritkasági értékét tekintve), pláne nem hapax legomenon, szemben pl. az hautesse royale-lal, amelyből a gugli szerint csak egy db. létezik a világhálón, míg az olasz ekvivalensből (altezza reale) van vagy 6200 db. Ez már szép nagy szorzó, nemdebár? Nagyságrendileg akkora, mint pl. a bientot és a ben tosto közötti különbség, csak ez utóbbi esetben nem  francia, hanem az olasz ekvivalens a ritka. Elnézést a tudálékoskodásért, de nem adhatok mást, mint mi lényegem :-))
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2005-04-23 20:52:21 134

Amúgy Zamenhof. A 118 ezer Z-s találat mellett van 250 Samenhof is a gugliban.

 

Kis Ádám

Előzmény:
rumci Creative Commons License 2005-04-23 00:20:01 132
„A -mány/-mény képző nem vonható ide, mivel ez ún. primer képző: azaz mindig is képző volt, sosem volt önálló szó”
Szerintem itt és most összemosódott két dolog: primer képzőnek az olyan képzőket szokás tekinteni, amely a belátható időn belül mindig is önálló képző volt. Tehát a szekunder képzőknek csupán egy fajtája az önálló szói eredetű képző. A -mÁny viszont olyan szekunder képző, amely két primer képzőből, az -m mozzanatos és az -n/-ny névszóképzőből, tehát képzőbokor (TNyt. I. 197). (Ez utóbbi képzőt a TNyt. denominális nomenképzőnek minősíti, amivel azon túl, hogy bizonyíthatóan megalapozatlan ez a négyes klasszifikáció a magyarra, különösen annak régi változataira, az a baj, hogy egy mozzanatos képzőnek ige a kimenete, akkor viszont denominális képző elvben nem tekinthetné bemenetének. Persze, tudható, hogy az agglutináló nyelvek toldalékmorfémái meglehetősen szófajérzéketlenek a bemeneten, ezért tartom a négyes klasszifikációt a latin nyelvtanok máig élő és a magyarra nem illeszkedő örökségének.)

„Képzők önállóan pedig csak Samenhof óta, és csak az eszperantóban lehetnek önálló szavak...”
Általában igaz, de amikor izmusokról beszélünk, vagy arról, hogy valaki suksüköl vagy nákozik (igaz, ez utóbbiak metanyelviek), esetleg dedósnak titulálunk valakit, akkor azért mégiscsak kivételt teszünk.

Mindez persze a Mány etimológiáját semmilyen mértékben nem befolyásolja. (Előbb merülne fel bennem annak az ötlete, hogy a mál földrajzi köznév tulajdonnevesült, de ennek se látom gyakorlati lehetőségét.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!