Keresés

Részletes keresés

sajtoskenyér Creative Commons License 2005-04-22 12:45:31 83

 Akkor szerinted miért feljesztették olyan mértékben a hagyományos fegyverzetüket? Ha nem számítottak rá fegyveres konfliktusban, akkor mireföl csináltak uránmagos lövedékű Abrahms tankokat, tankelhárító Apache-okat stb? Pontosan azért, mert rájöttek, hogy a nukleáris arzenál nem elég elrettentő. Egyébként tévedsz, serperc alatt nem alakult volna ki nukleáris konfliktus, ennek a veszélye kizárólag akkor állt volna fenn, ha a harcok során az egyik fél súlyos hátrányba került volna, így utolsó lehetőségként felhasználta volna atomfegyvereit.

 

 Egy kicsit tévedsz Irakkal kapcsolatban. A fegyverzetellenőröket 1998-ban kizavarta Szaddám, és egészen 2002 végéig nem volt hajlandó visszaengedni őket, amikorra a majdani amerikai-brit inváziós erők csaknem fele már felvonult az iraki határra, és nyilvánvalóvá vált, hogy Clintonnal ellentétben (aki 98-ban csak megbombázta Irakot, de egyebet nem tett) Bush jr. komolyan gondolja a dolgot. Amikor aztán végre beengedték az ellenőröket, azok laza egy hónapos tartózkodás után (mivel Szaddám ennyit engedélyezett és természetesen csak olyan helyeken, amiről egyeztettek vele) kijelentették, hogy Irak egészt területén nincsenek tömegpusztító-fegyverek. Érdekes módon, az invázió után egy újabb nemzetközi vizsgálócsoport kijelentette, hogy találtak nyomokat, amelyek ABC-fegyverek feljesztési törekvéseire utalnak. Falludzsa tavaly novemberi elfoglalása után komplett vegyifegyvergyártó üzemegységeket találtak Zarkavi bűvóhelyén, amit valszínűleg nem csak úgy a semmiből dobtak össze, hanem iraki laborokból, gyárakból megszerzett, erre alkalmas eszközökből.

 Hogy Irán politikai vezetése racionális? Racionális politika szándékosan destabilizálni a Közel-Keletet szélsőséges fegyveres iszlám csoportok támogatásával (Izraelben a Hamasz, Libanonban a Hezbollah, Irakban a Mahdi Hadserege stb.), amelyek alig burkoltan akarják megakadályozni a békefolyamatokat? Racionális politika-e atomfegyvert feljeszteni, amikor annak bevetése nyilvánvalóan Irán teljes pusztulásával járna a válaszcsapás esetén? Racionális politika-e mártíromságra heccelni a tömegeket, hogy öngyilkos merénylőnek menjenek Izraelbe? Akkor más fogalmaink vannak a racionalitásról, sajnálom.

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2005-04-22 11:53:53 82
A szembenálló felek a hidegháborúban a hagyományos katonai erőre sem számítottak egyáltalán a másikkal szemben - pont azért, mert tisztában voltak vele, hogy a hagyományos háború seperc alatt nukleárissá válna. Éppen ezért a hidegháború alatt mindig elkerülték, hogy katonáik nyíltan egymás ellen harcoljanak - bár közismerten Koreában és talán Vietnamban is harcoltak orosz pilóták, és talán Afganisztánban is vettek részt néhányan a harcokban is. De a nyílt hagyományos konfliktust mindig gondosan elkerülték.

Irán nem csak azért akarhat bombát, hogy elkerüljön egy amerikai támadást (ami azért gyanús, mivel elvileg Amerika pont az atomfejlesztés miatt akarná megtámadni Iránt)

Amerika Irakban megmutatta, hogy mindenféle komolyan vehető ok nélkül is megtámadhat neki nem tetsző rezsimeket. Miután Irán - Szaddám azóta már legyőzött Irakjával és Észak-Koreával együtt - a "gonosz tengelye" tagjának lett nyilvánítva, továbbá az USA-nak félig-meddig deklarált célja az iráni "regime change", ezért az iráni kormány ilyen helyzetben - ha kicsit is racionális - mindent meg kell hogy tegyen az amerikai fenyegetés elrettentése érdekében. Irak 2002 őszétől teljes mértékben együttműködött az ENSZ-szel és a fegyverzetellenőrökkel, de ez sem mentette meg.

Egyébként Irán az elmúlt tizenöt évben semmi jelét nem adta annak, hogy vezetői irracionálisak lennének - a magam részéről a demokrácia-terjesztő keresztes lovagok racionáléját sokkal nehezebben tudom megérteni (sőt egyáltalán nem értem), mint az iráni teokratikus vezetők sokkal egyszerűbb és érthetőbb szempontjait.
Előzmény:
sajtoskenyér Creative Commons License 2005-04-18 18:13:07 79

  A hidegháború 80-as éveinek amerikai és orosz fegyverkezése remek példa azzal kapcsolatban, hogy egy nukleáris hatalom a gyakorlatban mennyire számítana saját atomfegyvereire. Konkrétan minimálisan. A cél az, hogy a háborút hagyományos eszközökkel vívják és nyerjék meg, hogy ne kerülhessen sor atomfegyverek bevetésére. Ezért (is) kezdett a Reagan-kormányzat a 60-70-es években a nukleáris fegyverkezés miatt elhanyagolt hagyományos fegyverzet fejlesztésébe, amelynek végeredménye napjaink szupertechnológiájú amerikai hadserege lett. A 80-as évekre az hadászati rakétaelhárítórendszerek feljesztését tiltó orosz-amerikai AMD szerződés nyilvánvalóvá tette, hogy a két szuperhatalom tisztában van azzal, hogy még még akkor is képes lenne totálisan megsemmisíteni ellenfelét, ha az mérné az első csapást rá, mert így is maradna elegendő ereje a válaszcsapásra, ezért a béke zálogaként egymás kölcsönös fenyegetettségét határozták meg, a földi telepítésű rakétaelhárítórendszerek kikapcsolásával. Ez viszont gyakorlatilag szabad kezet adott a Szovjetuniónak befolyási övezetének terjesztésében, hiszen Amerika gyakorlatilag nem élhetett a fenyegetés erejével sem Afganisztán, sem Angola, sem Szomália esetében, mivel ezzel önmagát veszélyeztette. Vagyis ha a szovjet terjeszkedés megállításának módja kizárólag katonai lehet, akkor azt csak a hagyományos fegyverzet révén lehet véghezvinni. Ha ugyanis nukleáris fegyverekkel védekezünk, akár taktikai töltetekkel is, akkor az ellenség, amely szinte ugyanakkora nukleáris erőkkel bír, szintén beveti azokat, a kölcsönös válaszcsapásokból pedig elóbb-utóbb totális atomháború fejlődne ki, mivel a felek már csak nukleáris fegyverzetüket látnák érdemesnek alkalmazni egy nukleáris fegyverekkel támadó ellenséggel szemben.

  Ha viszont az amerikai haderő képes hagyományos fegyverekkel céljait elérni (ami lehet a szovjet támadás megállítása vagy egy lerohant "baráti" ország felszabadítása, semmi esetre se az ellenség kapitulációra kényszerítése, mivel akkor az ellenség a végveszélyt látva nem félne bevetni atomfegyvereit), akkor az ellenség sem fog pl. taktikai atomfegyvereket bevetni, a már említett kölcsönösségi elv miatt.

  Az atomfegyver csak akkor biztosít békét két ország között, ha nukleáris potenciáljuk nagyjából azonos. Egy gyengébb állam, amely hagyományos eszközökkel képtelen lenne megvédeni magát, hamarabb bevetné atomfegyvereit, akár támadó, akár védekező háborút vívna. Irán nem csak azért akarhat bombát, hogy elkerüljön egy amerikai támadást (ami azért gyanús, mivel elvileg Amerika pont az atomfejlesztés miatt akarná megtámadni Iránt), hanem hogy egy katonai agresszió indítása esetén, pl. Irak ellen, fedezze magát egy esetleges beavatkozással szemben (pl. Amerika részéről). Az atomfegyver nem alkalmas háború megvívására, ezt minden racionális politikai és katonai vezető tudja. Csakhogy mi van, ha irracionális politikai vezetők kezébe kerülnek atombombák, mint amilyen Irán lehet, vagy Szaddám lehetett volna?

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!