Keresés

Azért annyit nem ártana tudnod, hogy az avarok kevert avar-hun nép (lásd: hunogur vagy várkony), akik a Kárpát-medencét több hullámban érték el, hogy a kazárok közt is alighanem akadtak hunok, és hogy a "hun" egy változata csupán a "qun", "thun", "phun", "pun" népnévnek, tehát a gyökereiket végső soron valahol a Hasszúna--Szamarra--Halaf-vidékeken kell keresni a Krisztus születése előtti évezredekben. Ugyanez elmondható persze a besenyőkről vagy az avarokról is. Ezek etnogenezise az írott források tanúsága szerint már az említett térségben lezajlott, és hogy később mely csoportjaik milyen állami keretek közé kerültek, hogy közülük vezető szerepre emelkedhetett-e valamelyik egy birodalom életében, az a mindenkori katonai-politikai széljárás függvénye volt. Bizáncban is elég nagy tömegű hun, avar, türk, besenyő stb. népesség élt.

Agum!

Szintiszta zagyvaság amit itt összeirkálsz. És te töris diplomával is rendelkezel? Jesszus......

1.) hunogur nép nem létezett. Ez ui. egy népnév+népnév összepárositás.

A törökös népek vagy a SZÁMnév+népnév vagy a jelző+népnév összeállitást használták. (Bastürk, karaqalpak)

A pun szónak semmi köze a hun-hoz. A föniciaiak önelnevezése. Tudod, ők sémi nép voltak......

A hun/hün szó jelentése török nyelvekben: ember, férfi (mint az angol 'man' példul)

A török népek etnogenezise a mai Mongólia, É-Nyugat Kina (Belső-Mongólia), ahol az europid iráni népek átvették a mongolid népektől az altaji őstörök nyelvet. Ezt már Nyugdijasnak is leirtam.

A Bizáncban nagy tömnegben élő nomádok. hm. Mintha egy svéd azt mondaná, hogy mivel a császárnak varég zsoldosai voltak, nagy tömegben éltek Bizáncban a svédek. Ez is marhaság, meg az is, amit te irsz.

Mondjuk úgy, hogy észrevették köztük a mongoloid jegyekkel rendelkezőket, de ez nem jelenti azt, hogy döntően mongoloidok voltak. És pl. Bóna is elismeri, hogy az e tekintetben legvadabbul idézgetett Ammianus Marcellinus valószínűleg életében nem látott hús-vér hunokat.

Örülök, ha feléred végre ésszel, hogy a genetikai összetartozás meg a kulturális-nyelvi-állami közösség két különböző dolog. Az irokéz--delavár példa is erről a hallatlan szellemi előrehaladásról árulkodik nálad.

"Azért annyit nem ártana tudnod, hogy a hunok és az utánuk érkező Európába érkező altáji nyelvű népek (avarok, onogurok, kazárok, besenyők, kunok, stb) összefoglaló jelleggel  mind  türkök..."

Azért annyit nem ártana tudnod, hogy az avarok kevert avar-hun nép (lásd: hunogur vagy várkony), akik a Kárpát-medencét több hullámban érték el, hogy a kazárok közt is alighanem akadtak hunok, és hogy a "hun" egy változata csupán a "qun", "thun", "phun", "pun" népnévnek, tehát a gyökereiket végső soron valahol a Hasszúna--Szamarra--Halaf-vidékeken kell keresni a Krisztus születése előtti évezredekben. Ugyanez elmondható persze a besenyőkről vagy az avarokról is. Ezek etnogenezise az írott források tanúsága szerint már az említett térségben lezajlott, és hogy később mely csoportjaik milyen állami keretek közé kerültek, hogy közülük vezető szerepre emelkedhetett-e valamelyik egy birodalom életében, az a mindenkori katonai-politikai széljárás függvénye volt. Bizáncban is elég nagy tömegű hun, avar, türk, besenyő stb. népesség élt.

Azért annyit nem ártana tudnod, hogy a hunok és az utánuk érkező Európába érkező altáji nyelvű népek (avarok, onogurok, kazárok, besenyők, kunok, stb) összefoglaló jelleggel  mind  türkök, ez alapvetően nyelv és kultúra alpján dől el, nem pedig genetikai eredet alapján. Az csak a korabeli európai történetírók észrevétele hogy feltűnően mongol etnikai jegyekkel rendelkeztek. Ma már tudjuk hogy kevert etnikai örökségű népek voltak, ebben kavkaz-nak igaza van, csak ez nem sokat jelent. Hiába mutatják ki hogy a dalevárok vagy irokézek feltűnően europid etnikai jegyekkel rendelkeztek az indiánok között, attól még nem ölelték testvérként keblükre az Amerikába érkező sápadtarcúakat.