Keresés

Részletes keresés

II. Agum Creative Commons License 2005-03-26 07:41:20 163
Ja, és ami még érdekes, hogyan lehet egy népet, amelynek csupán tulajdonnevei, esetleg néhány közszava ismert, besorolni az amúgy is meglehetősen ingatag nyelvcsaládi rendszer kategóriáinak valamelyikébe? Nem kevesebb, mint hat népről (avarok, onogurok, kazárok, besenyők, kunok, türkök) állítod, hogy altáji nyelvűek, de ha már itt tartunk, érdemes megfigyelni, hogy a bizánciakat az arabok például rúmiaknak nevezték (Római Birodalomról lévén szó), ugyanakkor a középkori nyugati forrásokban görögökként is emlegették őket (a népesség jelentős százalékát kitevő hellének, illetve ezek kulturális öröksége, a birodalom ókori görög alapjai után). Ugyanez a jelenség bizánci részről is megfigyelhető a magyarokkal kapcsolatban, amikor hol szabartoiaszphaloinak, hol türköknek stb. nevezik Árpádék népét, a IX–X. századi kárpát-medencei államoknak hol az egyik, hol a másik etnikumáról, néptöredékéről emlékezvén.

II. Agum Creative Commons License 2005-03-26 07:17:56 162

Mondjuk úgy, hogy észrevették köztük a mongoloid jegyekkel rendelkezőket, de ez nem jelenti azt, hogy döntően mongoloidok voltak. És pl. Bóna is elismeri, hogy az e tekintetben legvadabbul idézgetett Ammianus Marcellinus valószínűleg életében nem látott hús-vér hunokat.

 

Örülök, ha feléred végre ésszel, hogy a genetikai összetartozás meg a kulturális-nyelvi-állami közösség két különböző dolog. Az irokéz--delavár példa is erről a hallatlan szellemi előrehaladásról árulkodik nálad.

 

"Azért annyit nem ártana tudnod, hogy a hunok és az utánuk érkező Európába érkező altáji nyelvű népek (avarok, onogurok, kazárok, besenyők, kunok, stb) összefoglaló jelleggel  mind  türkök..."

 

Azért annyit nem ártana tudnod, hogy az avarok kevert avar-hun nép (lásd: hunogur vagy várkony), akik a Kárpát-medencét több hullámban érték el, hogy a kazárok közt is alighanem akadtak hunok, és hogy a "hun" egy változata csupán a "qun", "thun", "phun", "pun" népnévnek, tehát a gyökereiket végső soron valahol a Hasszúna--Szamarra--Halaf-vidékeken kell keresni a Krisztus születése előtti évezredekben. Ugyanez elmondható persze a besenyőkről vagy az avarokról is. Ezek etnogenezise az írott források tanúsága szerint már az említett térségben lezajlott, és hogy később mely csoportjaik milyen állami keretek közé kerültek, hogy közülük vezető szerepre emelkedhetett-e valamelyik egy birodalom életében, az a mindenkori katonai-politikai széljárás függvénye volt. Bizáncban is elég nagy tömegű hun, avar, türk, besenyő stb. népesség élt.

A hozzászólás:
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2005-03-26 02:18:06 161

Azért annyit nem ártana tudnod, hogy a hunok és az utánuk érkező Európába érkező altáji nyelvű népek (avarok, onogurok, kazárok, besenyők, kunok, stb) összefoglaló jelleggel  mind  türkök, ez alapvetően nyelv és kultúra alpján dől el, nem pedig genetikai eredet alapján. Az csak a korabeli európai történetírók észrevétele hogy feltűnően mongol etnikai jegyekkel rendelkeztek. Ma már tudjuk hogy kevert etnikai örökségű népek voltak, ebben kavkaz-nak igaza van, csak ez nem sokat jelent. Hiába mutatják ki hogy a dalevárok vagy irokézek feltűnően europid etnikai jegyekkel rendelkeztek az indiánok között, attól még nem ölelték testvérként keblükre az Amerikába érkező sápadtarcúakat.

 

Előzmény:
II. Agum Creative Commons License 2005-03-26 01:59:19 159

Erre mondják, hogy suszter maradjon a kaptafánál. Hidd el, van valamelyes olvasottságom a témában, mellé (le se merem ide kaparni szinte) történész diplomám. Beszéljetek akkor Bizánc Arszakida származású császárairól például. Ilyen komoly előélettel rátok fér.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!