Keresés

Részletes keresés

DAttis Creative Commons License 2005-03-23 15:12:24 295

Erről a német kiejtésről jut eszembe:

 

Amikor gimiben németet tanultam emlékszem a tanárom mesélte, hogy az NDK (akkor még létezett) egyik részén -nem emlékszem hol- olyan tájszólásban beszéltek, hogy pld ő maga (német tanár) nem értette meg, templomba menésről beszélnek, mert egész furcsán ejtették a Kirchen szót, és ő Kirschen-t azaz cseresznyét értett :)))

A hozzászólás:
turtur Creative Commons License 2005-03-23 14:19:07 291

Eszembe jutott még Lipcse magyar neve.

Volt szerencsém annak idején a jó szászoktól németül tanulni. Az ottani köznyelvi tájszólásban rettenetes kiejtéseket hallani, kb. Lejps vagy inkább Lájps hallható. A szóvégi s-ből a magyar deákok cs-t fabrikáltak érzékük szerint, az első magánhangzót felvitték magas hangrendűvé, és már kész is lett a Lipcse.

 

Bécs már fogósabb lehet. Társai a Pécs, Bőcs, Bős lehetnek és valószínűleg igen régi időkre megy vissza. Még az avar időket sem zárnám ki.

Előzmény:
turtur Creative Commons License 2005-03-23 14:04:50 289

Dattis!

 

Azt írod:

"Hogy például a Párizs miért "zs" betűvel honosult meg a magyar nyelvben, "

 

Szerintem a köznyelv így látta "fogyaszthatónak" és nem érdekelte, hogy a görögös műveltségűek Páris-t látnának szívesebben. Van a "zs" betűre egy más példa is. Egy levéltáros kiderítette, hogy a 12. században Champagne környékéről került Magyarországra egy frank-francia (?) földbirtokos. Volt persze rendes neve is, de birtokain néhány falunév lassan átváltozott a magyar szájon, és ma e két falut Zsámbék és Zsámbok néven tisztelhetjük. Morzsolgasd kicsit azt a Champagne-t, előbb-utóbb összeáll az a Zsámbék.

 

A Visegráddal meg nagyon vigyázzunk. Manapság persze mindenkit megköveznek, ha nem ért egyet a szláv eredettel, de egye fene.

Régen a városokat kerítették az ókorban. Fallal. akármivel. Ez az őseurázsiai gyök, mint k-r, kiválóan megvan a magyarban. A Kaukázus környékén ma is vannak ilyen városnevek, mint pl. Sztyepanakert. A végén ott a kert szó, ami kerített várost jelöl.

Ebból lett a szlávban a gorod, majd hangugratással grod, grad, majd hrad is, ami már tényleg várat jelent.

 

Hogy Visegrádon éltek-e valaha szlávok, azt nem tudom. De szerintem ennyi erővel lehetett Vizeskert vagy Vizikert is. Meg kellene nézni valami rendes etimológiai szótárban. A Kiss Lajost én nem tekintem rendesnek, hisz még Pinnyét is a szlávból eredezteti, miközben az is a Chapmagne-i nemesünk által idehozott (más) névből "magyaródott" át.

 

És hát persze ott van a mi jó Balatonunk, amiről kiderítették az okosok, hogy szlávul mocsarat jelent. Elfelejtettek elutazni Gömör és Borsod környékére a drágáim, pedig a hegyek között ott is van egy derék magyar falu szintén Balaton néven. Mocsár meg sehol. Ennyit a szláv helyneveinkről.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!