|
|
|
|
 |
RogerWilco
2005-03-10 14:55:38
|
103
|
| Speciel a nő, fő és vő szavak finnugor eredetüek, vö a finn nainen, pää és vävy alakkal. |
|
 |
amanibhavam
2005-03-10 12:50:23
|
102
|
Érezni ezt pl. a máig élő hő, hév szópárból.
Puszta érdekességképpen: mesterséges nyelveinek megalkotásakor még Tolkien is elképzelz hasonló szituációt. Quenya nyelven pl. az 'oroszlán' ősi primitív töve a RAW-, ami Tolkien elképzelése szerint a quenya fejlődése során _rá_ alakra kopott, ám ragozott alakjaiban "máig" megőrzi a _ráv-_ tövet. |
|
A hozzászólás:
 |
Onogur
2005-03-10 11:39:39
|
101
|
> Mi magyarázza a következő két- (három-?)féle ragozást?
Tömören: nyelvtörténet és hagyomány.
Mindegyik megmagyarázható nyelvünk korai állapotából. A forma nem feltétlen utal a finnugor eredetre, habár minél ősibb, annál valószínűbben urali/finnugor/ugor kori.
Hogy kibírd addig, míg LvT a részletes és helyes magyarázattal kijön:
Régi szavaink legtöbbje vagy mind valamilyen mássalhangzóra vagy valami félhangzóra kellett végződnie, ezek voltak a véghangzók; továbbá egy kicsit más volt a hangkészlet. A rendhagyó paradigma mindig egy nyelvtörténeti változás hagyományőrző eredménye, mely esetleg idővel felveheti a szabályos ragozást. De ez előre nem jósolható, csak utólag magyarázható.
Tehát a ragozási sorban nem szabályszerűen megjelenő v és j (esetleg h) hangok hiátuskitőltők és a megszűnő véghangzók következményei.
O. |
|
Előzmény:
 |
RogerWilco
2005-03-10 10:13:09
|
100
|
Mi magyarázza a következő két- (három-?)féle ragozást?
fő - feje(m) nő - neje(m) vő - veje(m)
DE
kő - köve(m) tő - töve(m)
és a harmadik (?) típus
hő - hője, hőm, hevem (hövem?)
Én csak arra tudok tippelni, hogy az első csoport finnugor eredetü, azt tükrözi. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|