Ő egy nagy költő, basszátok meg!:-)))
Itt egy darab ami az örökkévalóságnak készült:
Eörsi István: Sztálin
A BETEGSÉG HÍRE.
Az volt a legiszonyúbb,
hogy elvesztette a szót és öntudatát,
ki a világon a legtöbb igazságot
beszélte,
arra borul a némaság,
ki a világról a legtöbbet tud, most
önmagát
sem ismeri ? fekszik mozdulatlanul,
remény az ágya, remény száll fölébe,
minden igaz szempárból remény száll
feléje,
s egyszerre az is a semmibe hull.
MI MINDENT VESZTETTÜNK
örökre el!
Gyár volt agya, jelen és jövõ
számára szakadatlan termelõ ?
többé ez a gyár
nem munkál soha már,
mert elmosta vér, lerombolta halál!
De termékeit nem rontja az idõ ?
vésd mind az eszedbe, szívd a szívedbe,
hordozza véred,
s ahogy lángja lobog,
világítson legbensõbb rejtekedbe,
hogy még azt is megértsed,
amit õ már meg nem alkotott.
A GONDOT, A MUNKÁT,
sose hûlt hitét,
harcát, örömét hagyta reád,
világ,
dolgos ezernyi nép ?
az õ bíztató szavát
õrzi és adja gyászában is a párt
tovább,
sebek, verdesõ lobogók, feketék,
könnycsepp, mely vöröslõ szemekben ég,
gyásznapok, halálig feledhetetlenek,
de mind nem elég ?
nõnünk kell, emberiség,
hogy közösen betölthessük helyét,
az égbemeredõ, rettenetes ûrt,
hogy jól használjuk izmainkba gyûlt
ölelõ, sújtó, roppant erejét.
|