|
|
 |
Tecs
2005-03-02 22:41:06
|
146
|
"Amit te vizsgáltál az az, hogy miért a lófasz a legelterjedtebb. Ezt tudjuk: ez hasonlít leginkább egy felkiáltószóra. Ezek rövidek, és ha eredetüket tekintve hosszabbak is, akkor is hajlamosak rövidülni, mint pl. vazze < baszd meg."
(Lehet, hogy történelmet írtunk... Talán idetéved egy statisztikatankönyv-szerző és rájön, mivel színesítheti a tananyagot.)
Azt, hogy miért a lófasz a legelterjedtebb, te mutattad be: azért, mert hasonlít egy rövid felkiáltószóra. Azt azonban te sem írtad meg, hogy szerinted mi volt előbb, a tyúk-e vagy a tojás - előbb lerövidült, és aztán elterjedt (el tudott, mert mert rövid lett), vagy előbb elterjedt, és már elterjedt állapotában, a gyakori használattól rövidült le. Nekem az első eset látszik valószínűbbnek. Keletkezgetnek fantáziadús, humoros, eredeti kifejezések, de igazi népszerűségre, elterjedésre csak a rövidek számíthatnak. A marketingszakma nem talált ki újat, csak felismerte és alkalmazza a szabályokat. |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-03-02 12:36:11
|
145
|
Kedves Tecs!
> Azonban a vizsgálandó statisztikai sokaságot, amelynek elemei a különböző állatok nemi szervét jelentő szószerkezetek, az előfordulások összessége jelenti. A "lófasz" kétségtelenül az értékek módusza, relatív gyakorisága szerintem egymagában 90% fölötti.
Ugye a statisztikában alapvetés, hogy a Gizikét és a gőzekét, lévén nem ugyanazon populáció elemei, ne vizsgáljuk ugyanazon paraméterként.
Amit te vizsgáltál az az, hogy miért a lófasz a legelterjedtebb. Ezt tudjuk: ez hasonlít leginkább egy felkiáltószóra. Ezek rövidek, és ha eredetüket tekintve hosszabbak is, akkor is hajlamosak rövidülni, mint pl. vazze < baszd meg. Ez utóbbi alak nyilvánvalóan kétszavas, de mint felkiáltószó, kontrahált /bazmeg/ alakká, milőtt vazze lett volna. Világos, hogy ennek a folyamatnak a lófasz felel meg leginkább -- nem is kell kontrahálódnia, már eleve kész van --; így világos, hogy emiatt van "evolúciós előnye" a káromkodások versenyében.
Amit mi vizsgáltunk az a többszörös összetételek vs. szószerkezetek kérdése. Itt statisztikailag csak páronkénti összehasonlítás próbát tehetünk. Tehát a kiválasztott minta elemeinek egymáshoz képesti eloszlása érdektelen, csak az egyes elemekhez tartozó értékpárok (ill. az ezt reprezentáló arány) a lényeges.
Tehát írjuk fel az egybeírás : különírás arányt.
Ló = 1 Kutya = 0 Macska = 0 stb.
és a fentiek várhatóértékére adjunk egy becslést pl. a Student-próbával. |
|
Előzmény:
 |
Tecs
2005-03-02 12:15:14
|
144
|
"> A "lófasz" mint összetett szó egyeduralkodó, míg a "lónak a fasza" alig használt, inkább csak nyomatékosabbá tevő változat.
Kérlek, sorold fel a többi háziállatot a kankutya nemiszervétől a nősténymacska fenekén át... És állapítsd meg, hogy mekkora részük egyszavas. Az úgy ér, ha megfelelő mintát veszünk, nem csak az érvelésünk irányába eső eseteket emeljük ki..."
Valóban, a többi állatnál inkább a jelölt birtokos szerkezet használatos. Azonban a vizsgálandó statisztikai sokaságot, amelynek elemei a különböző állatok nemi szervét jelentő szószerkezetek, az előfordulások összessége jelenti. A "lófasz" kétségtelenül az értékek módusza, relatív gyakorisága szerintem egymagában 90% fölötti. Ebből még nem következik semmi különös, de talán él egy olyan jelenség, hogy a gyakran használt szószerkezeteknél nyelvünk átbillen a rövidebb változatba.
Érdekes, hogy a dolgok, tárgyak kis méretére utaló "hangyafaszányi" melléknév szóösszetételként is megőrzi a birtokragot... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|