|
|
 |
rumci
2005-03-01 17:04:05
|
143
|
| Szivattyúnélkülihiganygőzegyenirányító-gyártás, de ne mondd, hogy nem mondtam neked. |
|
A hozzászólás:
 |
sesh
2005-03-01 16:55:11
|
142
|
> És így persze eljutunk rumci kedvenc példájáig, amely akkora monstrum, hogy már képtelen vagyok megjegyezni.
Hadd kérdezzem meg azért, hogy mi ez a példa! Engem nagyon érdekel. |
|
Előzmény:
 |
LvT
2005-02-28 09:31:21
|
138
|
Kedves Tecs!
> "бóльшая часть" > Sajnos nem értettem, mit akartál mondani
Én mindössze visszakanyarodtam egy korábbi tézisemhez; ezt ugyan az olaszról írtam, de ebben az esetben az orosz példádra is érvényes: #129 "Másrészt még az olaszban is ritka az az eset, amikor valóban azonos ejtésű (azaz homofón) szavakat különböztetnek meg eltérő (azaz nem homográf) írásmóddal, pl. éles vs. tompa ékezettel. Ez esetek többségében az eltérő írásmód eltérő ejtést is takar: azaz vagy a hangsúly helye más".
Egyrészt -- és ezt csak közbevetésként jegyeztem meg, mert nem tartozik annyira a tárgyhoz -- a bemutattad ékelés merőben nem következetes: esetleges az abban való döntés, hogy a szöveg írója lát-e egyáltalán szemantikai különbséget*, feloldhatatlannak érzi-e a szövegkörnyezetből, és ha igen, akkor egyáltalán kívánja-e jelölni. Ennek egyik magyar megfelelője a figyelemfelhívó jel, pl. (!), amely arra utal, hogy a lehetséges választások közül a kevésbé intuitívval éltünk (így halálok(!) == 'halál oka'. Ennyivel letudni véltem ezt, mert a dolog irreleváns.
(* Pl. a большая часть студентов-féle kifejezésekben nincs szignifikáns szemantikai különbség.)
Azért irreleváns, mert a te példád párjának tagjait különbözőképpen ejtik, még gondozatlan beszédben. Én viszont egy olyan példát akartam hozni, amely sokkal inkább hasonló az üzemzavarok-hoz: az ejtés ugyanaz, az írás is ugyanaz, a jelentés viszont más. Ezt már hiába jelölöd az oroszban ékezettel, hiába írtad a #127-ben: "Az orosz írásban pl. van erre megoldás: kétértelmű esetekben hangsúlyjellel tesznek különbséget." Aláhúztam az "erre" szót, mert ez az üzemzavarok kettőségére utal. Látható, hogy erre az oroszban sincs megoldás. (Másra van megoldás, de az sem sztenderd.)
> em annak szántam, azért volt a szmájli...
Sajnos, én nem beszélem szofisztikáltan ezt a rendszert. Számomra a :o) emoktikon azt sugallja, hogy vagy megvan dagadva az orrod, vagy körszakáll helyett körbajszod van, esetleg egyszerre csodálkozol és nevetsz (rajtunk).
Biz'isten megpróbáltam utánanézni, mit jelenthet ez a jel, de a forrásaimban nem volt ilyen.
> El akartam kerülni, hogy ideborítsak egy unalmas szöveget, amely érzékeltette volna a feladat bonyolultságát.
Az unalmas szöveget gyógyítja a PgDown, de egyébként nem tudhatjuk meg, hogy a szöveg tényleg nem tartalmaz-e alternatív karakterfaragási lehetőséget. Ez esetben, ha nem akarid megmutatni, akkor szerintem érdemes a válaszra olyasmiit megjegyezni, mint "Végül egy gondolat a kétszavas (»üzemzavar oka«) megoldásról: nem mindig alkalmazható!" Ez a vita folytatásának szándékára utal -- minthogy nyilvánosan nem vagy megelégedva a válasszal --, ugyanakkor azt az alapot, ami az objekció oka volt, a vitapartnered nem ismerheti meg.
> A "lófasz" mint összetett szó egyeduralkodó, míg a "lónak a fasza" alig használt, inkább csak nyomatékosabbá tevő változat.
Kérlek, sorold fel a többi háziállatot a kankutya nemiszervétől a nősténymacska fenekén át... És állapítsd meg, hogy mekkora részük egyszavas. Az úgy ér, ha megfelelő mintát veszünk, nem csak az érvelésünk irányába eső eseteket emeljük ki...
Amúgy a fenti válasz irreleváns is: a lófasz 2 tagú, 2 szótagos. Az üzemzavarok és a maroklőfegyver pedig 3 tagú és 5 szótagos. A két csoport között ott van az a határ, ami a "kényelmes" szavakat megkülönbözteti a "kényelmetlen"-ektől.
Nem véletlen pl. hogy a pláza lenyomja a bevásárlóközpontot, a nyelvhasználók inkább kölcsönöznek, semmint a mértéket átlépő hosszúságú szavakat használjanak.
Amúgy nincs bajom a német befolyással, de esetünk ez: a magyar nyelvnek ez a szegmense kezdi feladni a _képzés_t az _összetétel_ ellenében. Régebben az új szavak alkotása inkább képzőkkel történt, ma összetétellel. Ez nagyban átalakítja a nyelv lexikális sajátosságait.
Ezzel persze nincs is túl nagy problémám, elvégre a nyelv változik. A gond inkább az, hogy rendszerint abúzusba esünk. Ha már megcsináltuk a maroklőfegyvertm akkor megcsináljuk a markolőfegyver-lőszert, meg a markolőfegyverlőszer-ellenőrzést, ill. üzemzavarok-típust, üzemzavaroktípus-elemzést. Ami érvelést hoztál, az alapján ezeket sem lehetne kizárni. És így persze eljutunk rumci kedvenc példájáig, amely akkora monstrum, hogy már képtelen vagyok megjegyezni.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|