|
|
 |
rumci
2005-02-27 16:18:13
|
134
|
„Én nem tartom ezt a homográfiát annyira zavarónak, hogy eltérő írásmódra törekednék (elvégre kiejtve mindenképpen egybeesnek; akkor miért éppen az írásban kellene őket megkülönböztetni, holott olvasáskor több időnk van az azonos alak feloldására, mint szöveg hallgatásakor).” Azért nem feltétlenül teljesen homofónok, hiszen az összetétel esetében gondozott beszédben valószínűleg megjelenne egy junktúra/gégezárhang. |
|
 |
Tecs
2005-02-27 12:40:47
|
130
|
" Az orosz írásban pl. van erre megoldás: kétértelmű esetekben hangsúlyjellel tesznek különbséget.
Az orosz nem használ hangsúlyjelet, csak ad usum infanti szövegekben (még a ë /jo/ betűn sem szerepel normális írásban a két pont). Nem olaszt akartál volna írni?"
Az orosz akkor használ hangsúlyjelölést, ha a szokásos írás félreérthető, akkor viszont kiteszik az ékezetet. Gyakori eset pl. a "большая часть" - ha így írod, akkor az a-t hangsúlyozva kell olvasni és "nagy rész"-t jelent, "бóльшая часть" írásmóddal az ó-t hangsúlyozod és "nagyobb rész"-t jelent. Ez a jelölés nemcsak gyerekkönyvekben, hanem szépirodalmi művekben is alkalmazott.
"Az általad "kiválasztott" különírt *üzemzavar ok csak egy karakterrek hosszabb, mint az üzemzavar oka. Esetünkben tehát ez nemigen áll."
Az én esetemet én ismerem jobban, ebben fogadhatunk is :o)
Tehát hadd ne fejtsem ki, mert hosszú és unalmas. Általánosságban igaznak gondolom, hogy a jelöt birtokos szerkezetek túltengéses egymásba ágyazottsága is zavaró, amit összevonásokkal lehet oldani. Olyasmit írtál korábban, hogy az összetételeket a hivatali bikfanyelv generálja, mint pl. maroklőfegyver, és a magyar nyelv szépen kifejezi a szerkezetet a birtokraggal. Én azt gondolom, hogy a magyar nyelv logikája igenis a tömörítés felé hajlik. A népies tiltakozás leggyakoribb szava a csődör egyik testrésze; jelölt birtokos szerkezetként, három szóban ritkán használatos, akkor is csak az erősebb nyomaték kedvéért.
Végül a karakterszám: egy karakter is számít. |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-02-27 12:11:11
|
129
|
Kedves Tecs!
> Az orosz írásban pl. van erre megoldás: kétértelmű esetekben hangsúlyjellel tesznek különbséget.
Az orosz nem használ hangsúlyjelet, csak ad usum infanti szövegekben (még a ë /jo/ betűn sem szerepel normális írásban a két pont). Nem olaszt akartál volna írni?
Másrészt még az olaszban is ritka az az eset, amikor valóban azonos ejtésű (azaz homofón) szavakat különböztetnek meg eltérő (azaz nem homográf) írásmóddal, pl. éles vs. tompa ékezettel. Ez esetek többségében az eltérő írásmód eltérő ejtést is takar: azaz vagy a hangsúly helye más, vagy az inkriminált magánhangzó nyílási foka. A magyar példában nem erről van szó: a két üzemzavarok valódi homofón pár.
> A választ úgy értettem, hogy nincs, tehát értelemzavaró alaki egyezőségek nem adnak felmentést a hat-hármas szabály alól.
A helyesírási szabályzat csak ajánlás a művelt közösségi normákat betartani kívánóknak, nem jogszabály. Ha merész vagy -- és vállalod az ezzel esetlegesen járó konfliktusokat -- eltérhetsz tőlük itt-ott.
Én nem tartom ezt a homográfiát annyira zavarónak, hogy eltérő írásmódra törekednék (elvégre kiejtve mindenképpen egybeesnek; akkor miért éppen az írásban kellene őket megkülönböztetni, holott olvasáskor több időnk van az azonos alak feloldására, mint szöveg hallgatásakor).
De ha te ragaszkodsz hozzá, ám ragaszkodj. De ebben az esetben kerülném a te helyedben a *üzemzavar ok különírást, e helyett kötőjellel élnék: üzemzavar-ok. Elvégre a kötőjeles írásmód az egybeírás egyik speciális esete; így magát az egybeírási szabályt nem sértjük.
> Ha pl. valaki szoftvermenü-üzeneteket fogalmaz, akkor szigorú szövegterjedelmi korlátokkal kell számolnia.
Az általad "kiválasztott" különírt *üzemzavar ok csak egy karakterrek hosszabb, mint az üzemzavar oka. Esetünkben tehát ez nemigen áll.
> Végül egy gondolat a kétszavas ("üzemzavar oka") megoldásról: nem mindig alkalmazható! Műszaki környezetben nem mindig lehet szép, szabatos, elegánsan formált, élvezetes stílusú közléseket tenni
Szerintem pedig éppen hogy a túlhajtott bikkfanyelvi szóösszetételeket kiváltva lehet élvezetes stílusú közléseket tenni. Én ugyan nem a műszaki szaknyelvben gyakorlom magam, de nem hiszem, hogy más lenne a nelyzet, mint az informatikában és az élettudományokban. Pl. miért lenne élvezetesebb az, hogy "Adjunk hozzá 10 ml hullámoslevelűrebarbara-kivonatot", mint az hogy "Adjunk hozzá 10 ml-t a hullámoslevelű rebarbara kivonatából" ? |
|
Előzmény:
 |
Tecs
2005-02-27 10:18:53
|
127
|
Nem akartam bő lére eresztve tálalni a problémát, amelyet a jelek szerint így is sikerült érthetően megfogalmaznom és nagyjából a választ is megkaptam, amit köszönök.
Beírásomnak az volt az oka, hogy érdekelt, van-e valamilyen irányelv a vázoltam esetre (sajátítom elfele a magyarulezmagyart :o)
A választ úgy értettem, hogy nincs, tehát értelemzavaró alaki egyezőségek nem adnak felmentést a hat-hármas szabály alól. Az orosz írásban pl. van erre megoldás: kétértelmű esetekben hangsúlyjellel tesznek különbséget.
Végül egy gondolat a kétszavas ("üzemzavar oka") megoldásról: nem mindig alkalmazható! Műszaki környezetben nem mindig lehet szép, szabatos, elegánsan formált, élvezetes stílusú közléseket tenni. Ha pl. valaki szoftvermenü-üzeneteket fogalmaz, akkor szigorú szövegterjedelmi korlátokkal kell számolnia. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|