|
|
 |
LvT
2005-02-27 09:34:42
|
281
|
Kedves varhelyif!
> A Wikipédiában az olvasható, hogy Szeged szlovákul Segedín*, lengyelül Segedyn, románul Seghedin, törökül és szerbül Segedin.
No és németül Szegedin, latinul Segedinum, lováriul Segedíno.
(* A szlovák Segedín történeti névalak, mint pl. a magyarban Nándorfehérvár. Újabban Szlovákiában inkább a Seged alakot használják. A hazai szlovákság azonban még ragaszkodik a Segedín formához.)
> Úgy emlékszem, azt olvastam valahol, hogy az egyik elsö írott megjelenése a város nevének is valami ilyesmi volt: Cigeddin.
Igaz. Egy 1183-as szöveg 1226-1270-beli másolataiban. Az első említésnek mégis az egy évtizeddel későbbi (1193.) Sequed számít, mert ez eredeti és nem másolat (a másoláskor "megengedett" volt a nevek aktualizálásása, így nem tudni, hogy a Cigeddin az 1183-as vagy a 1226/70-es állapotokat tükrözi).
> Nem zavar ez bele a hivatalos etimológiába, nevezetesen, hogy a szeg szó (ez a Tisza kiszögellésére, kanyarjára utal) -ed helynévképzös változatáról van szó?
Nem, hadd említsük meg Buda szláv neveit: szlovák Budín, szerb-horvát Budin stb.; mikből török Budin.
Vagy a Szegedtől nem távoli Temerin esetén. Ez 1332-7-ben Temeri-ként említődik, amely a török eredetű, de magyarok által is használt Temer (< tör. temir ~ temür 'vas') személynév -é birtokjeles változata, tehát Temeri < Temeré 'Temer faluja'. A Temeri név azonban szláv nyelvekben nehézkesen használható, így a szerbek kissé átalakították, minta az -ín képző lenne rajta. Ez a szerbes alak a magyarok közt is elterjedt és a XVI. sz. közepre kiszorította az eredetibb formát.
Hasonlóan m. Apáti > szb.-hv. Apatin, m. Kövesd > szb.-hv. Kuveždin, m. Pétervárad > szb.-hv. Petrovaradin, m. Varasd > szb.-hv. Varaždin stb. (Ejtve minden szóvégi -ín hosszú, de a szb.-hv. helyesírás ezt nem jelöli.)
Látható tehát, hogy a -d ~ -t végű magyar helynevek elég nagy rendszerességgel honosadnak meg egy hozzátett -in képzővel a szerb-horvátban.
Szeged neve valószínűleg személynévi eredetű, hiszen ez a név a korból ismert: Seged (1181), Cegedí (1138/1329). Vannak olyan vélemények is persze, hogy a név toponimikus: a folyó kanyarulata, azaz szeglete a név alapja -d képzővel. Az előbbi azonban jobban megmagyarázza a -ín végű alakot, ui. így lehet egy birtokjeles Szegedi < Szegedé alakkal számolni, amely a szláv alakok közvetlen előzménye lehetett. Persze lehet, hogy csak egyszerű analógia -- azaz a többi magyar -d > szláv -din pár hasonlító hatása -- tette az -in képzőt a név végére.
Így vagy úgy, a közelben lakó szlávok ajkán kialakult egy szláv Segedín forma. A korai írásbeliség latin nyelven folyt, így a magyar tulajdonnevek az ilyen szövegekben gyakran latinos formában szerepeltek, különösen a nagyobb, gyakran idézett települések. A szláv -ín végű alak azonban a latin nyelvben is sokkal hajlékonyabbnak bizonyult az eredetinél, így latinosítva S(z)egedinum alakot használtak (vlsz. ez a latin alak a korai Cigeddin forrása). Ez pedig azért van, mert az -inum végződés sok helynévben előfordult, vö. Londin(i)um > London. A latinos alak pedig elterjesztette a környéken -- így a németeknél is -- a hosszabb, -in végű formát. (N.B. Történetileg a szláv -ín helynévképző éppen a latin -inum végződésre vezethető vissza.)
A fenti folyamat nem példa nélküli, pl. Debrecen névformája is Debrecinum lett a hazai latinságban (itt ugyan nem egy plusz szótag tapadt a névhez, hanem a végződés értelmeződött át latinos "képzővé"), innen német Debreczin ~ Debretzin, szlovák Debrecín, román Dobroţin ~ Debreťin, lengyel Debreczyn (> régi népetimológiás Dobrodzień 'jónapot'), szerb-horvát Debrecin. |
|
 |
e_laca
2005-02-26 14:53:02
|
280
|
| valamint Varaždin, Petrovaradin, talán még Budim is |
|
A hozzászólás:
 |
varhelyif
2005-02-26 11:37:11
|
278
|
Kedves tudósok!
Megfordítanám a topik címét és egy magyar város idegen nevének eredetére kérdeznék rá.
A Wikipédiában az olvasható, hogy Szeged szlovákul Segedín, lengyelül Segedyn, románul Seghedin, törökül és szerbül Segedin.
Vajon miért?
Úgy emlékszem, azt olvastam valahol, hogy az egyik elsö írott megjelenése a város nevének is valami ilyesmi volt: Cigeddin.
Nem zavar ez bele a hivatalos etimológiába, nevezetesen, hogy a szeg szó (ez a Tisza kiszögellésére, kanyarjára utal) -ed helynévképzös változatáról van szó? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|